• Rovatok
    • Hulladékgazdálkodás
    • Megújuló energia
    • Környezetvédelem
    • Finanszírozás
    • Oktatás, képzés
  • Magazin
  • Rendezvények
  • Kapcsolat
  • Rovatok
    • Hulladékgazdálkodás
    • Megújuló energia
    • Környezetvédelem
    • Finanszírozás
    • Oktatás, képzés
  • Magazin
  • Rendezvények
  • Kapcsolat

Mégsem olyan nagy a digitális ökológiai lábnyomunk, de ettől még nehogy hátradőljünk!

Zöld Ipar Magazin 2020.02.21 10:44
Hírek » Környezetvédelem

Amikor a streaming szolgáltatások hatásáról vagy az IKT és más iparágak összevetéséről beszélünk, javarészt a közvetlen szén-dioxid kibocsátásra, azaz a digitális szénlábnyomra koncentrálunk, annak ellenére, hogy a technológia egyéb hatásai ennél gyakran sokkal jelentősebbek.

Az Ericsson IndustryLab tanulmánya, a „Rövid áttekintés a digitális ökológiai lábnyomunkról” című anyag célja az, hogy demisztifikálja az IKT szektor ökológiai lábnyomának témáját, és túllépjen a kizárólag a termékek villamosenergia-felhasználásnak figyelembe vételén. A tanulmány tekintetbe veszi a termékek teljes életciklusa során felhasznált anyagokkal és energiával kapcsolatos üvegház-gázok kibocsátását is. Az életciklusra kiterjedő értékelés azért fontos, mivel számításba veszi egy termék vagy szolgáltatás teljes, „bölcsőtől a sírig” (például a bányászattól a hulladék elhelyezésig) tartó környezeti hatásait.

Mert mi is a Digitális ökológiai lábnyom?

Az IKT szektor környezeti hatása összetett, mivel a hatás három szinten jelentkezik:

  • az IKT eszközök gyártásával, használatával és a keletkezett hulladék elhelyezésével kapcsolatos kibocsátás (pl. szénlábnyom),
  • az IKT használatából fakadó közvetlen és közvetett pozitív vagy negatív kibocsátási hatások (pl. az utazás helyettesítése és a közlekedés optimalizálása),
  • valamint a viselkedések és preferenciák módosításának hatása.

De hogy jön ide a címben említett Despacito című világsláger?

Sokszor hallani, hogy a videó streaming, vagy éppen zeneletöltés hatalmas mennyiségű elektromosságot fogyaszt. Ugyanakkor ezek a számítások sokszor téves kiindulási adatokon alapszanak, így a valóságban a letöltések fogyasztása jóval alacsonyabb, mint amit elsőre hinnénk. 2018 tavaszán például a médiatársaságok arról számoltak be, hogy a Despacito című világsláger mintegy 5 milliárd alkalommal történő letöltéséhez annyi villamos energiára volt szükség, mint Csád, Bissau-Guinea, Szomália, Sierra Leone és a Közép-Afrikai Köztársaság teljes éves áramszükséglete.

A jelentés azonban közelebbről is megvizsgálta az esetet, és arra jutott, hogy a Despacito című zeneszám okostelefonra 5 milliárd alkalommal történő letöltéséhez mintegy 0,005TWh energiára volt szükség, beleértve a hálózatok és adatközpontok felhasználását is. Általánosságban egy dal letöltéséhez 0,001kWh áramra van szükség. Összehasonlításképpen, a fenti országok áramfogyasztása 2017-ben mintegy 1TWh volt (1TWh = 1 milliárd kWh).  

Pernilla Bergmark, az Ericsson kutatási szakértője és az IndustryLab társszerzője elmondta: „Félreértés ne essék, bár a jelentés azt mutathatja, hogy digitális ökológiai lábnyomunk kisebb, mint várnánk, ez még nem ok arra, hogy elégedetten hátradőljünk. Az Ericsson eddig is élen járt abban, hogy rámutasson, hogyan lehet a digitális technológia szén-dioxid kibocsátását felére csökkenteni 2030-ra. Az első társaságok között vagyunk, akik tudományos alapú célszámokat tűztek ki annak érdekében, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés ne haladja meg az 1,5 Celsius fokot az iparosodás előtti szinthez viszonyítva”.

Emellett az egyén szintjén is sokat tehetünk a digitális lábnyomunk csökkentéséért azzal, hogy:

  • az okostelefonjainkat és egyéb IKT eszközünket tovább használjuk, mielőtt újabb szériaszámúra váltanánk,
  • az IKT eszközöket újrahasznosítjuk vagy újra felhasználjuk,
  • a digitális szolgáltatásokat kisebb (v. kisebb fogyasztású) eszközökön használjuk,
  • megújuló energiaforrást használunk az eszközök töltésére,
  • nem veszünk olyan eszközöket, amelyeket nem tudunk kihasználni (a használaton kívüli eszközöket továbbadjuk),
  • jelezzük a szolgáltatók felé, hogy az ő környezeti lábnyomuk is fontos kérdés a vásárlói döntésünk meghozatalában,
  • olyan cégektől vesszük az eszközeinket, akik környezeti kibocsátási határértékeket szabtak maguknak,
  • végül, de nem utolsó sorban olyan IKT szolgáltatásokat használunk, amelyek segítenek a szén-dioxid kibocsátás csökkentésében.

 Ez utóbbiban lesz fontos szerepe a mobilhálózatok következő generációjának, az 5G-nek. Sokan félnek tőle és tiltakoznak ellene, ám tény, hogy ha már minden korábbi generáció növelte a technológia energiafelhasználását és karbonemisszióját, az 5G ezzel szemben a legenergiatakarékosabb hálózati szabvány lesz, így megtörheti a mobilszektornak ezt a kedvezőtlen trendjét.


Forrás: Ericsson|kép: Google

  • Megosztás a Facebookon

További hírek a kategóriából
Sziget: Idén még hangsúlyosabb lesz a környezettud...
Közzétéve 2016.08.16 15:12
NABI: Gázüzemű buszokkal hasznosítható lenne a dep...
Közzétéve 2016.08.17 14:44
Környezetszennyezés okozta jogsérelmek
Közzétéve 2016.09.26 09:02
  • Rovatok

    • Hulladékgazdálkodás
      466
    • Megújuló energia
      402
    • Környezetvédelem
      933
    • Finanszírozás
      163
    • Szemléletformálás
      640
    • Események, rendezvények
      101
    • Termékek, szolgáltatások, szponzoráció
      26
    • Oktatás, képzés
      18
    • Pályázati felhívások
      48
    • Innováció
      15
    • Sajtóközlemények
      37
    • Hirdetések
      4
    • Vélemény
      8
    • Jövő, menő
      2
  • Aktuális lapszám

    2025. május-június
  • A Zöld Ipar (ZIP) Magazin, a hulladékgazdálkodás, a megújuló energia és a környezetvédelem szakmai folyóirataként 2011 óta hónapról hónapra beszámol a három terület szereplőit leginkább foglalkoztató hazai és külföldi aktualitásokról.

  • kapcsolat

    • Tulajdonos és felelős kiadó: Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ)

      Postacím:
      1088 Budapest, Vas u. 12. II/2.

      Elérhetőség:
      Email: [email protected] | [email protected]
      Tel: 00361 422 1428

      Médiaajánlat

      Adatkezelési tájékoztató: itt elolvashatja.

  • Aktuális lapjánló

    Olvasson bele aktuális lapunkba.


© Copyright Zöld Ipar magazin
  • Keresés megkezdéséhez nyomja le az Enter billentyűt.