A múlt hét végén Belize kormánya végre bejelentette: szigorú jogszabályokat vezet be annak érdekében, hogy tartósan felfüggesszék az olajfúrással kapcsolatos tevékenységeket az UNESCO Világörökség részét képező Belize Korallzátony közelében.
A döntést a WWF és a Belize-i Koalíció a Természeti Örökségek Megmentéséért (Belize Coalition to Save Our Natural Heritage) is üdvözli, ez ugyanis mérföldkőnek számít mind a nyugati félteke legnagyobb korallzátonya, mind a tengeri élővilág globális szintű megóvásában.
Az olajkutatás megállítására irányuló törvényjavaslatot várhatóan az ország következő, 2017. novemberi parlamenti ülésén fogják elfogadni.
„A természet egyre nagyobb nyomás alatt van, és példátlanul gyors ütemben pusztul, így lassan kezdjük felismerni, hogy saját gazdaságunkhoz és jólétünkhöz is nélkülözhetetlen. A belize-i kormány elkötelezettsége a korallzátony védelme mellett példamutató: égető szükség van az ilyen vezetőkre ahhoz, hogy megóvjuk bolygónk óceánjait, valamint legtermékenyebb, mégis rendkívül sérülékeny helyszíneit " – mondta Marco Lambertini, a WWF nemzetközi főigazgatója.
A Belize Korallzátony 1996-ban került fel az UNESCO világörökségi listájára. A természetvédelmi terület közel 1400 fajnak ad otthont, és a belize-i lakosság felének megélhetése függ tőle. 2016-ban nemzeti és globális szintű felháborodást keltett, amikor bejelentették, hogy a területtől egy kilométerre engedélyezik a szeizmikus tesztelést. Ezt a civil lakosság, a társadalmi és természetvédelmi szervezetek összehangolt tiltakozó akcióját követően – melybe egy petícióval a magyar lakosság is bekapcsolódhatott – felfüggesztették.
A kőolajkutatás a tengeri élővilágra és a Karib-tenger partján fekvő ország lakosságára nézve is felbecsülhetetlen károkat okozhat. A zátonyhoz kapcsolódó turizmus és halászat mintegy 190 ezer ember megélhetéséhez járul hozzá.
A WWF idén júniusban közzétett felmérése rávilágított, hogy a korallzátonyt az olajfúrás és a part menti építkezések is súlyosan veszélyeztetik. Bár a tengeri olajkitermelés tilalma jelentős előrehaladás lenne a térség védelme érdekében, további sürgős intézkedésre van szükség – többek között meg kell erősíteni a mangrove-erdők használatának szabályozását, valamint korlátozni kell a világörökségi helyszínen található állami földterületek értékesítését.
A WWF egyik korábbi nemzetközi tanulmánya szerint a Földön található természeti és vegyes világörökségi helyszínek közel felét veszélyeztetik különböző beruházások és ipari tevékenységek.
Forrás: WWF Magyarország | Kép: WWF Magyarország
A döntést a WWF és a Belize-i Koalíció a Természeti Örökségek Megmentéséért (Belize Coalition to Save Our Natural Heritage) is üdvözli, ez ugyanis mérföldkőnek számít mind a nyugati félteke legnagyobb korallzátonya, mind a tengeri élővilág globális szintű megóvásában.
Az olajkutatás megállítására irányuló törvényjavaslatot várhatóan az ország következő, 2017. novemberi parlamenti ülésén fogják elfogadni.
„A természet egyre nagyobb nyomás alatt van, és példátlanul gyors ütemben pusztul, így lassan kezdjük felismerni, hogy saját gazdaságunkhoz és jólétünkhöz is nélkülözhetetlen. A belize-i kormány elkötelezettsége a korallzátony védelme mellett példamutató: égető szükség van az ilyen vezetőkre ahhoz, hogy megóvjuk bolygónk óceánjait, valamint legtermékenyebb, mégis rendkívül sérülékeny helyszíneit " – mondta Marco Lambertini, a WWF nemzetközi főigazgatója.
A Belize Korallzátony 1996-ban került fel az UNESCO világörökségi listájára. A természetvédelmi terület közel 1400 fajnak ad otthont, és a belize-i lakosság felének megélhetése függ tőle. 2016-ban nemzeti és globális szintű felháborodást keltett, amikor bejelentették, hogy a területtől egy kilométerre engedélyezik a szeizmikus tesztelést. Ezt a civil lakosság, a társadalmi és természetvédelmi szervezetek összehangolt tiltakozó akcióját követően – melybe egy petícióval a magyar lakosság is bekapcsolódhatott – felfüggesztették.
A kőolajkutatás a tengeri élővilágra és a Karib-tenger partján fekvő ország lakosságára nézve is felbecsülhetetlen károkat okozhat. A zátonyhoz kapcsolódó turizmus és halászat mintegy 190 ezer ember megélhetéséhez járul hozzá.
A WWF idén júniusban közzétett felmérése rávilágított, hogy a korallzátonyt az olajfúrás és a part menti építkezések is súlyosan veszélyeztetik. Bár a tengeri olajkitermelés tilalma jelentős előrehaladás lenne a térség védelme érdekében, további sürgős intézkedésre van szükség – többek között meg kell erősíteni a mangrove-erdők használatának szabályozását, valamint korlátozni kell a világörökségi helyszínen található állami földterületek értékesítését.
A WWF egyik korábbi nemzetközi tanulmánya szerint a Földön található természeti és vegyes világörökségi helyszínek közel felét veszélyeztetik különböző beruházások és ipari tevékenységek.
További hírek a kategóriából
Sziget: Idén még hangsúlyosabb lesz a környezettud...
Közzétéve 2016.08.16 15:12
NABI: Gázüzemű buszokkal hasznosítható lenne a dep...
Közzétéve 2016.08.17 14:44
Környezetszennyezés okozta jogsérelmek
Közzétéve 2016.09.26 09:02
