Egy hulladékos kampány sikerességét nem is feltétlenül a begyűjtött hulladékmennyiségen lehet lemérni, bár nyilván – mint elsődlegesen meghirdetett cél – ez sem elhanyagolható. A Passzold vissza, tesó! használtmobil-begyűjtő kezdeményezést viszont másfél év alatt sikerült az országban ismertté és elfogadottá tenni, s mára már mérhetőnek mondhatjuk a szemléletformáló hatást is, ugyanis folyamatosan csatlakoznak magánszemélyek és cégek a kampányhoz.
2018-ban még fura volt, hogy az elsősorban a csimpánzok jóllétéért síkra szálló Jane Goodall Intézet használt mobiltelefonok gyűjtésére buzdít. Közvetve természetesen nagyon is sok közük van a témához, hiszen a telefonok fontos alkotóelemének számító alkatrészekhez koltán kell (abból nyerik ki a tantált, amit kondenzátor bevonatok készítéséhez, azaz mobiloknál, laptopoknál, gps-eknél és táblagépeknél használnak), ezt az ércet pedig éppen olyan afrikai területekről bányásszák ki – az erdőket letarolva -, amelyen csimpánz és gorillakolóniák élnek. Az Intézet az Afrikáért Alapítvány és a Védegylet Egyesület hathatós közreműködésével elindult kampányban a minél több használt mobiltelefon visszagyűjtését célozták meg, hogy a szétszedett és anyagában válogatott készülékekből az értékes fémek és a műanyag etikus másodnyersanyagként kerüljön vissza az elektronikai iparhoz. (…)
A 2019-es őszi kampány 2 hónapja alatt összesen 47 vállalat és intézmény gyűjtött össze 570 kg (kb. 6000 db) használt mobiltelefont. A legtöbbet gyűjtők között van középvállalat, vidéki általános iskola, bank, fogászati központ és területi iparkamarai iroda is. A visszagyűjtő akció azért is válhatott sikeressé, mert a hulladékfeldolgozás folyamata és az alkalmazott technológia jól kidolgozott utat követ. A visszagyűjtött mobiltelefonok a magyar e-hulladék kezelő cég, az Inter-Metal Recycling Kft-nél történő előkezelést követően az Umicore cég antwerpeni üzemében kerülnek újrahasznosításra, ahol a ma elérhető legkorszerűbb technológiát alkalmazva 17 féle fémet tudnak visszanyerni a hulladékból, például aranyat, ezüstöt, palládiumot, rezet.
Ami igazán figyelemre méltó a Passzold vissza, tesó! kampányban, az a tudatformáló ereje. Nem is a begyűjtött mennyiségben mérik a kezdeményezés sikerét, inkább abban, hogy a másfél év alatt sokakhoz eljutott, s az emberek tulajdonképpen teljesebb képet kaphattak arról, milyen alapanyagokat használnak a világszerte több százmilliós darabszámban eladott készülékekben és ezeket milyen környezetrombolás árán nyerik ki a fejlődő országokban.
Egyedül 2016-ban egyébként 450 kilotonna (450 ezer tonna) használt, kidobásra ítélt mobiltelefon keletkezett az egész világon, irgalmatlan tömegű feldolgozandó anyagot jelentve. Az ebben rejlő üzlettől eltekintve az lenne jó, ha az okostelefonokat nem csak 18-20 hónapig használnánk. Ezért is folytatódik a Passzold vissza, tesó! 2020-ben, március 22-én, a Víz világnapján.
(Az írás eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2020 februári számában jelent meg.)
További hírek a kategóriából
