A műanyag viszonylag olcsó, sokrétű és újrahasznosítható, nemcsak energia formájában a hulladékégetőkben, hanem anyagában, kémiai vagy mechanikai visszaforgatás útján is. Ráadásul a tulajdonságai is jól alakíthatóak, legtöbbször égésgátlók vagy lágyító adalékanyagok hozzáadásával.
De nemcsak a műanyag használati cikkek, hanem a belőlük keletkező hulladékok is elkerülhetetlenül körülvesznek bennünket. Műanyag sodródik az utcán, lebeg a vizekben és a levegőben, a műanyagszemét ott ragad a talajban, a láthatatlan nagyságúak pedig a táplálkozáson és a légzésen keresztül testünk szöveteiben is.
Ha kevesebb ruhánk lenne, nem feltétlenül mosódna ki kevesebb textilszösz belőlük, és a műanyag dinoszauruszokat kiváltó fajátékok sem nyújtanak látványos megoldást a hulladék-problémára. A műanyag ugyanis a globális áruforgalom nagyobbik felében egyszerhasználatos csomagolásként van jelen, és csak a fennmaradó rész oszlik meg a használati tárgyak, a ruházat, a szállítás és az épített környezet között.[i]
A Circularity Gap Report (CGR) 2024-es kiadása szerint a globális körforgási arányt az elmúlt öt év egyikében sem sikerült növelni. A visszaforgatott anyagok aránya 2023-ig egyenletesen csökkent a 2018-as 9,1%-ról 7,2%-ra. Ez idő alatt az emberiség 500 milliárd tonnánál is több anyagot használt fel. Ez majdnem eléri a teljes 20. századi anyagfogyasztást. Ennek több mint a feléhez az EU és az Egyesült Államok járult hozzá. Pedig nemcsak a növekvő fogyasztáson, hanem a pazarláson, az igazságtalan elosztáson is sokat lehetne segíteni, és erre a globális elemzés mellett a Circle Economy Foundation országonkénti jelentései is megoldási javaslatokkal állnak elő.[ii]
Hollandia a rendelkezésre álló legújabb, 2020-as CGR-jelentésben 24,5% körforgási aránnyal az élen járt, ami az akkori világátlag csaknem a háromszorosa volt. A tanulmányban négy olyan forgatókönyvet vázoltak fel, melyek kombinációjával ez az arány 70%-ra lenne feltornázható, ha a politikai szándék, a gazdasági megvalósíthatóság és a fogyasztói magatartás nem gátolnák ezek teljesülését.
Hogy pontosan mi mennyi, és mihez képest sok vagy kevés, ahhoz teljes körű, rendszerszemléletű megközelítés szükséges, és a CGR elemzése éppen ezt tudja jól szemléltetni. Az eredmények a termelés és fogyasztás oldaláról is megközelíthetők, valamint Hollandia világkereskedelmi beágyazottságáról is átfogó képet kapunk. Nem meglepő eredmény, hogy fejlett kereskedelmi országként Hollandia nyersanyag lábnyoma jórészt a határain kívül keletkezik, mint ahogy az sem, hogy a fogyasztás kategóriái közül tömegben kifejezve az élelmezés teszi ki a legnagyobb szeletet.[iii]
Az élelmiszerek szállíthatósága és eltarthatósága nagyban függ a csomagolástól. Hollandiában évenként 300 ezer tonna műanyag csomagolást használnak erre a célra. Ennek jelentős része italok és a palackozott víz formájában kerül a polcokra, de még a zöldségek-gyümölcsök is műanyagfóliában vagy dobozban kerülnek értékesítésre, és a piaci árusok is előre kiadagolt és becsomagolt áruval pörgetik az eladást.[iv]
Az üvegvisszaváltási rendszer Hollandiában is túlterhelt és egyelőre nem éri el a 90%-os célértéket.[v] Bár a hulladékkezelési rendszer fejlett és jól szervezett, ennek ellenére a szelektív hulladékként gyűjtött csomagolás egy része a környezetbe kerül, és ennek nemcsak a gondatlanság, szemetelés az oka.
A könnyű, egyszerhasználatos műanyag csomagolást a piacokról, az utcai kukák környékéről könnyen felkapja a szél, elsodródik a folyókkal, így végső soron az óceáni szemétszigetekre kerül. Hollandiában ezért több kísérleti projeket indítottak annak érdekében, hogy még a torkolati szakaszokon megakadályozzák az ilyen hulladékok nyílt tengerbe kerülését.
A Hágától északra, Katwijkban megvalósult The Great Bubble Barrier[vi] is ezt a célt szolgálja, melyet az Öreg-Rajna torkolatánál, egy kilométerre az Északi-tengertől egy helyi civil kezdeményezés, a Coast Busters valósított meg. Az érintett szakaszon átlósan elhelyezett buborékfüggöny biztosítja, hogy a lebegő hulladék a felszínre ússzon és befogható legyen, mielőtt kikerül a nyílt tengerre. Ez a buborékfüggöny sem a hajóforgalmat, sem a halak útvonalát nem zavarja, ráadásul a buborékoltató kompresszor viszonylag energiahatékony is, ha napenergiával üzemeltetik. Ennek köszönhető, hogy a technológia folyamatosan üzemelhet, és ennek eredménye a viszonylag magas, 86%-os eltávolítási hatékonyság is. Az első Bubble Barriert 2019-ben Amszterdamban telepítették, de már Portugáliában, Vila do Conde-n is van egy üzemelő műanyagszemét-gát.
A katwijki önkéntesek emellett rendszeresen átfésülik a tengerpartot, összeszedik a hullámzással partra sodort szemetet is. A tengerparti gyűjtögetés errefelé régi hagyomány, a legtöbb itteni kisgyereknek van is kagyló-, kő- és cápafog-gyűjteménye. Régebben a szegényebb tengerparti településeken a felnőttek is éltek a parti guberálás adta lehetőséggel, bár kezdetben az emberek még nem szemetet keresgéltek a tengerparton. Elsüllyedt áruszállító hajók, a viharok közepette elsodort konténerek akár évekre is biztosították – nem egészen legális úton - a lakosok cigaretta- és alkohol utánpótlását. Csak figyelni kellett a híreket, és a rádióban bemondott koordináták alapján, a szélsebességből ki lehetett számolni, mikor és hova vetődik ki az áru a dagállyal. Kicsit északabbra a Fríz-szigeteken, Oost-Vlieland lakói még napjainkban is kijárnak szemetet szedni, bár a konténerszállítási balesetek helyett ma már a katonai terepgyakorlatok utáni romeltakarítás, fémhulladék-összeszedés mutatkozik jövedelmezőbbnek.[vii]
A romeltakarítás helyett a szenvedélyes gyűjtők a környezet tisztán tartására, ereklyék szerzésére helyezik a hangsúlyt. Műanyag- és alumínium bólyák, mentőmellények, halászhálók és kötelek lapulnak a gyűjtögetők garázsában. Van, aki installációkat készít belőlük, némelyik ilyen magánlakás látogatható is.
Katwijkben létrehoztak egy nyilvános látogatóközpontot is, ahol kiállítják a Coast Busters által összegyűjtött tárgyakat. A vitrinekben kategorizálva helyezték el a leggyakrabban előkerülő hulladékká vált, részben szétroncsolódott eszközöket, játékokat és party kellékeket. Ezek közé tartoznak az ünnepi lufi darabkák, a kiköpött rágógumik (ezek maradéka nem bomlik le, mert műanyagból van), italosdobozok, gumicukor- és chipes zacskók, csikkek, mint a tengerparti hesszelés elmaradhatatlan végtermékei, de külön figyelmet érdemelnek a WC-n lehúzott hulladékok is: a tamponok műanyag csomagolása, fültisztító pálcikák és az árcédularögzítő műanyag-darabkák is. Az egyszer használatos műanyag termékekről szóló európai (SUP) irányelv bevezetésével ezek, valamint a csupán néhány perces élettartamú kávékeverő-pálcikák és szívószálak száműzésétől bízhatunk benne, hogy egy kicsit javulni fog a személt-helyzet. Főként ezekért az intézkedésekért érdemes láthatóvá tenni, mennyire fenntarthatatlan a pazarló, szemetelő életmód.
Hatékony intézkedésre a tengerparti homok alatt lapuló aprószemcsés, színes mikroműanyagok területén is találunk példát. Ezek jelentős része már azelőtt szennyezi a környezetet, hogy terméket gyártottak volna belőle. Azaz, nemcsak a másodlagos, szétaprózódott műanyagok tartoznak a mikroműanyagok közé. A mindenféle színben előforduló, de legtöbbször fehér műanyagpellet egy része ugyanis, melyből a műanyagtermékeket gyártják,a szállítókonténerekről a tengerbe jut. Ezeknek a műanyagszemcséknek a felületén könnyen megtapadnak a szennyező anyagok, és ettől igazán veszélyesek. A fehér, szennyezett műanyagszemcséket ugyanis a tengeri állatok halikrának, tápláléknak nézik.
A Katwijkben vett mikroműanyag hulladék-mintákban szintén nagy számban előforduló fekete szemcsék Anglia szennyvíztisztítóiból érkeznek az Északi-tenger túlpartjára. Ezeket a szemcséket ugyancsak kiváló adszorpciós tulajdonságuknak, azaz a nagy felületen megkötődő szennyeződés-eltávolító szerepüknek köszönhetően vetik be a víztisztítási technológiákban.
Az elpusztult tengeri madarak gyomortartalmáról több évtizedes adatok mutatnak a tenger műanyag-szennyezettségére. Az északi sirályhojsza (Fulmarusglacialis) hosszú életű és mobilis csúcsragadozó, kizárólag a tengerből táplálkozik, így adatgyűjtéshez-kutatáshoz jól használható fajnak számít. Egy nemrégi kutatásban e madarak 95%-ának a gyomrában találtak mikroműanyagot. Ezekből a vizsgálatokból látszik, hogy az 1980-as évek óta bevezetett intézkedéseknek köszönhetően az ipari veszteség jelentősen visszaszorult, így a 2000-es évek óta már a hulladék eredetű műanyag van nagyobb arányban a sirályhojszák gyomrában.[viii]
A termelési-fogyasztási ciklus külső fékek nélkül önmagát gerjesztő, növekvő pályára van kényszerítve. Ezt ellensúlyozza a nyersanyag-készletek kiapadása és a természeti környezet minőségromlása is, de ezek sokkal lassabban fejtik ki hatásukat.. Az egészséges lakókörnyezet megteremtéséhez már csak ezért is elengedhetetlen a helyi lakosok energiája, tudása és lelkesedése.
[i]Gao, W., Hundertmark, T., Simons, T. J., Wallach, J., & Witte, C. (2020. március 20)Plastics recycling: Using an economic-feasibility lens to select the next moves. McKinsey & Company. https://www.mckinsey.com/industries/chemicals/our-insights/plastics-recycling-using-an-economic-feasibility-lens-to-select-the-next-moves
[ii]Global circularity rate is falling steadily every year -study pinpoints key reforms to revert this trend. Circularity Gap Reporting Initiative. https://www.circularity-gap.world/updates-collection/global-circularity-rate-is-falling-steadily-every-year--study-pinpoints-key-reforms-to-revert-this-trend
[iii]Netherlands- circularity gap reporting initiative. Circularity Gap Reporting Initiative. https://www.circularity-gap.world/netherlands
[iv]Recycled plastic packaging from the Dutch food sector pollutes Asian Oceans.https://www.researchgate.net/publication/361885124_Recycled_plastic_packaging_from_the_Dutch_food_sector_pollutes_Asian_oceans
[v]Moeys, N. Kabinet Broedt op uitbreiding Innameplicht van Flesjes en blikjes. FD.nl. https://fd.nl/bedrijfsleven/1528603/kabinet-broedt-op-uitbreiding-innameplicht-flesjes-en-blikjes
[vi]https://thegreatbubblebarrier.com/
[vii]Keppel, P. (2024. július 10). Een kippenhok met een partijsport. De Groene Amsterdammer. https://www.groene.nl/artikel/een-kippenhok-met-een-patrijspoort
[viii]Noordse Stormvogel en Zwerfvuil, 1979-2022. Compendium voor de Leefomgeving. (2023.november 30). https://www.clo.nl/indicatoren/nl110515-noordse-stormvogel-en-zwerfvuil-1979-2022
Az írás eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2024. októberi lapszámában jelent meg nyomtatásban.
További hírek a kategóriából
