Határértékeket meghaladó mennyiségben talált szennyeződéseket: bórt és rákkeltő kockázatú nikkelt a Greenpeace Magyarország a kerti kutak vizében a budapesti Cséry-telep környékén.
A hatóságok évek óta tudnak a szennyeződésről, hiszen a 2014-2016-os hatósági vizsgálatok során ammóniumból például közel 4000-szeres határérték-túllépést mutattak ki. A szennyeződések egy része lakóépületek alatt is megtalálható volt. A Cséry-telep környékén a kertes házas övezetben több mint tízezren élnek. Ezért a Greenpeace a lakosság védelme érdekében követeli: a Főváros sürgősen tisztítsa meg a területet, melynek szennyezéséért nagymértékben a Fővárosi Önkormányzat településtisztasági cége a felelős.
A budapesti 18. kerületi Cséry-telepen a becslések szerint jelenleg is több millió köbméter kommunális, közterületi és ipari jellegű veszélyes hulladék van.
A Greenpeace Magyarország 2018 októberében a környéken lakók kérésére vett mintákat három kerti kútból. A vízmintákban a bór koncentrációja mindhárom esetben meghaladta a talajvízre megadott szennyezettségi határértéket, és kettőnél jelentősen túllépte az ivóvízre vonatkozó egészségügyi határértéket is. Az egyik telephez közeli mintában a rákkeltő kockázatú nikkel mennyisége volt magasabb az ivóvíz- és talajvíz-szennyezettségre megengedett határértéknél. Ugyanebben a mintában egy lehetséges rákkeltő PAH-vegyület mennyisége is meghaladta a talajvíz-határértéket.
A Cséry-telep 2007-ig hulladéklerakóként, majd szippantós kocsik lerakataként működött. Évtizedeken át ide érkezett a főváros közterületi és kommunális hulladéka. Ennél azonban jóval kockázatosabb, hogy több ezer tonna olajos iszapot is elástak, vagy közvetlenül a talajba ásott gödrökbe öntöttek itt.
2007 után a tevékenységet engedély nélkül folytatta a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. A városvezetés szerint „...az FTSZV Kft. engedély nélkül, de a korábban engedélyezett technológia alkalmazásával tovább folytatta az (...) olajos iszap befogadását és ártalmatlanítását.”
Sajtóhírek szerint viszont szó sem volt valódi ártalmatlanításról: a nehézfémeket tartalmazó szennyvíziszapot 2013 őszéig közvetlenül a földbe engedték. Az ügy kirobbanásakor az FTSZV-t feljelentették, igazgatóját menesztették, a hatóság pedig azonnali hatállyal bezáratta a telepet.
Ezt követően a főváros az iszap 1%-át elvitette: összesen 487 tonnát, az öt év alatt odahordott 48 000 tonnából. 2014-ben, egy évvel a bezárás után ideiglenes jelleggel újra megnyitották az egyik leeresztőhelyet, ahol naponta 60–70 szippantós kocsit ürítettek ki.
A Cséry-telepen becslések szerint jelenleg is akár 10 millió m³ , a 2015 decemberében a környezeti károk felmérésére kiírt pályázat szerint 3 millió m³ kommunális, közterületi és ipari jellegű veszélyes hulladék van.
A probléma ismert a hatóságok előtt. A 2014-16-os hatósági vizsgálatok a talajvízben számos határérték-túllépést mutattak ki, több esetben a lakott területek alatt. Irritáló és maró hatású ammóniumból 4000-szeres (!) határérték-túllépést mértek, nagy mennyiségben mérgező bórból 125-szörös, tetraklóretánból, ami lehetséges rákkeltő anyag, 16-szoros, klórbenzolból - két esetben lakott területen - 20-szoros, PAH-vegyületekből (sokuk rákkeltő, néhány génkárosító) 18-szoros, mérgező, rákkeltő kockázatú nikkelből közel 20-szoros, a központi idegrendszert károsító krómból pedig több mint 14-szeres határérték-túllépést mértek.
További hírek a kategóriából
