Nem bűn a környezetvédelem

Tavaly 197 olyan embert öltek meg, akik a földjüket, környezetüket védték bányászati, földművelési, infrastrukturális projektek ellen, vagy orvvadászokkal szálltak harcba.

Azok, akik közösségük által birtokolt földek, természeti kincsek érdekében szót emelnek, zaklatással, bebörtönzéssel, halállal néznek szembe. A helyzet továbbra is kritikus” – nyilatkozta a The Guardiannek Ben Leather, a Global Witness emberjogvédő szervezet kampányfőnöke. Tavaly 197 olyan embert öltek meg, akik a földjüket, környezetüket védték bányászati, földművelési, infrastrukturális projektek ellen, vagy orvvadászokkal szálltak harcba. Ez négyszer több mint 2002-ben, bár mára a növekedés mértéke mérséklődött. Az újság szerint, ha minden esetet feljegyeznek, azzal rá lehet irányítani az emberek figyelmét arra, milyen halálos küzdelem folyik a természeti értékek védelme érdekében.

A növekedés ütemének csökkenésével azonban a remény halvány szikrája is felvillant, jelezve, növekszik a globális környezeti tudatosság. Ennek következtében egyre erősödik a nyomás a multinacionális cégeken, hogy nagyobb felelősségérzetet tanúsítsanak, és ez a kormányokat is arra készteti, hogy megbüntessék az elkövetőket, akik ma még nagy számban megmenekülnek a törvényi számonkérés elől. Ugyanakkor az is jellemző, nem nagyon számíthatnak kártérítésre a családtagok.

A Népszava szerint tavaly a bányászati tevékenységet végző cégekkel folytatott konfliktusok 36 halálesetért voltak felelősek, néhányuk bizonyos építőanyagok például a homok iránt globálisan növekvő kereslet számlájára írható. Indiában egy család három tagját ölték meg, hogy falujuk folyójának homokját bányászhassák. Törökországban egy nyugdíjas házaspárt lőttek le, miután peres úton elérték, hogy egy márványbányát bezárjanak.

A szupermarketek éhsége a szója, a pálmaolaj, a cukornád, a marhahús iránt a mezőgazdasági területek növelését teszi szükségessé a bennszülöttek területeinek és más közösségileg tulajdonolt földek kárára. Brazíliában 46 gyilkosság történt az emiatti feszültségek következtében, de a jóval kisebb területű Kolumbiában is 32 esetet jegyeztek fel. Peruban különösen kegyetlen mészárlás történt, aminek tavaly szeptemberben hat farmer vált áldozatává. Egy bűnbanda akarta olcsón felvásárolni földjeiket, hogy nagy haszonnal pálmaolaj-termelőknek adja tovább. A kormányok és a bűnbandák egyaránt felelősek a mexikói 15 és a fülöp-szigeteki 45 halálesetért. Az afrikai környezetvédőkre a legnagyobb veszélyt az orvvadászok és az illegális vadkereskedők jelentik.

A Global Witness tisztában van vele, sok eset bejelentetlen marad, és az sem ritka, hogy a szavukat felemelőket fenyegetik, zaklatják, bűnözőként kezelik. Egy EU-s szervezet, az Environmental Justice Alas 2335 olyan esetet jegyzett fel, amelyekben feszültségek keletkeztek víz, terület, szennyezés, vagy kitermelési munkák miatt - ezek száma, intenzitása növekszik.

Az ellenállás jelei is mutatkoznak azonban, Hondurasban, Nicaraguában csökkent a bűnesetek száma, a Fülöp-szigeteken 116 szervezet adott ki petíciót, kijelentve: „A környezetvédelem nem bűn”. John Knox az ENSZ speciális referense felszólította a kormányokat, hogy számolják fel a büntetlenséget. A médiának fontos szerepe van az átláthatóság növelésében.

---