A fosszilis energiahordozók megújulókra cserélésével kapcsolatos egyik ellenérv, hogy az előbbieket sokkal jobban megéri kiaknázni. A hagyományos számítás szerint a szén, a földgáz és a kőolaj felhasználásával 25-ször annyi energiát lehet nyerni, mint amennyit a kiaknázásukra kell fordítani. Vagyis például egy hordó kőolaj energiamennyiségével 25 hordónyit lehet a felszínre hozni.
A Leedsi Egyetem kutatóinak Nature-ben megjelent tanulmánya szerint azonban ez a számítás figyelmen kívül hagyja a végső felhasználás előtti feldolgozás energiaszükségletét, amely pedig a kőolaj esetében a finomítás miatt különösen jelentős. Ezt is figyelembe véve a szorzó már csak hatszoros – ráadásul egyre csökken. A Nemzetközi Energiaügynökség és az Exiobase adatait felhasználó tanulmány az 1995 és 2011 közötti időszakot tekintette át, és ezalatt a fenti értelemben vett energiamegtérülés 23 százalékkal csökkent. Ennek az a magyarázata, hogy a legkönnyebben kiaknázható források fokozatosan elfogynak, és már csak nagyobb energiaráfordítással lehet helyettesíteni őket.
Érdekes módon a legmeredekebb csökkenés az amúgy legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló szénnél következett be, ahol az elsődleges szorzó 1995-ben még 50 körül volt, és innen zuhant ugyanoda – 25 körülre –, ahol a kőolaj és a földgáz is van. Az utóbbiak visszaesése sokkal kevésbé volt meredek.
A tanulmány szerint az arány csökkenése folytatódni fog, ami rossz hír abból a szempontból, hogy ötszörös szorzó alatt már megkérdőjeleződik a kitermelés gazdaságossága, az ennek nyomán elszaladó energiaárak pedig gazdasági problémákhoz vezethetnek – teszi hozzá a Bloomberg cikke.
Mindez ugyanakkor megkönnyítheti az átállást a megújuló energiaforrásokra, hiszen az említett hat az egyhez arányt a napelemek már hozni tudják. „Az átmenet nem feltétlenül lesz olyan kellemetlen, mint sokan gondolják” – vonta le a következtetést a tanulmány egyik szerzője, Paul Brockway.
Társaival együtt azért is sürgeti a megújuló energetikai befektetések növelését, hogy a világ teljes energiamegtérülési mutatója olyan szinten maradjon, amely nem jár gazdasági megrázkódtatásokkal. Arról nem is beszélve, hogy a klímakatasztrófa elkerüléséhez egyebek mellett szintén erre van szükség.
További hírek a kategóriából
