A sarkvidéki jégtakaró fokozott olvadása, vagy az óceánparti területeken pusztító viharoknak a légkör változásával, a globális felmelegedéssel összehozható kapcsolatáról manapság már lépten-nyomon olvashatunk-hallhatunk. Ám az épített környezet elemeinek pusztulása szintén egyre látványosabb. Az USA-ban például a- hatalmas kiterjedésű országban 600 ezret is meghaladja a hidak száma - legutóbb a hidakkal kapcsolatban vontak le szomorú következtetéseket.
A Colorado Állami Egyetem kutatócsoportja a témáról szóló, nemrég megjelent tanulmányában, mintegy 90 ezer, az USA területén található híd megvizsgálása után jutott az alábbi következtetésekre:
- újra kellene értékelni a nemzeti prioritások sorrendjét az USA-ban, előre véve a hidak állagromlásának mérséklését.
- a régebbi hidak építésénél még szempontnak nem számító éghajlatváltozás manapság már jelentős károkat okoz az építmények szerkezetében, mégpedig az úgynevezett hősokk jelensége miatt
- az amerikai vidéken leggyakoribb, a II. világháború után épített acél gerendahidak esetében a két vagy több pillért egyenes tengelyű vasbeton áthidalások kötik össze (Budapesten az Árpád híd is ilyen). E hídtípus legsérülékenyebb része a dilatációs szakasz (azok a bizonyos egymásba illeszkedő fésűfogak), amelyeknek köszönhetően a hőmérséklet emelkedésével vagy esésével kitágulhat vagy összehúzódhat a híd. Ám ha a dilatációs fésűfogak közé úttörmelék vagy más szennyeződés kerül, nem képesek a megfelelő mozgásra.
- A globális felmelegedéssel egyre gyakoribbá válnak a kánikulai napok, és ha a dilatációs szakasz nem reagálhat a hősokkra, nem tágulhat megfelelően, akkor máshol fog "felpúposodni" a híd, az egész szerkezet sérülhet.
A kutatók egyébként azt is vizsgálták, a 2040-re, 2060-ra, 2080-ra és 2100-ra jósolt felmelegedési rátának megfelelően milyen terhelésre számíthatnak a különféle amerikai hídszerkezetek. A jelenlegi adatok szerint a jövőben a egkomolyabb károkra az Egyesült Államok északi területein, a Sziklás-hegység és a Préri, illetve Észak-Nyugat és a Közép-Nyugat északi részén kell számítani, ahol az eddigi hűvösebb átlagos időjárásban szokatlan hőmérsékletugrások várhatók a hőhullámok idején. A vizsgálódás tárgya volt továbbá, hogy az emelkedő szén-dioxid-szint és páratartalom milyen hatással lehet a vasbeton elemekre, de most úgy tűnik, ezek szerkezeti károsodása zen behatások miatt anem kimutatható.
További hírek a kategóriából
