A következő két évben történelmi időket élünk, de ha nem lépünk, akkor ennek a bizonyos történelemnek az utolsó kellemes vagy elviselhető felvonásáról van szó. A hvg.hu szerint ez derül ki a WWF természetvédelmi szervezet kedden kiadott Élő Bolygó Jelentéséből, amely több ijesztő adatot is közöl.
Nem élhetnek egészséges és boldog emberek egy olyan bolygón, ahol felborult a klímaegyensúly, kizsákmányoltuk a vizeket, terméketlenek a földek, üresek az erdők, ezen tényezők bonyolult hálózata tartja fenn ugyanis az életünket – véli Marco Lambertini, a WWF főigazgatója. Az állítás, mellyel nehéz vitatkozni, a szervezet által kedden kiadott 2018-as Élő Bolygó Jelentés bevezetőjében olvasható.
A WWF által kétévente aktualizált Élő Bolygó Index (Living Planet Index – LPI) a biológiai sokféleséget méri. Megmutatja, hogy a különböző gerinces állatfajok populációinak mérete átlagosan mennyit változik. A természetvédelmi szervezet magyarázata
A WWF által kétévente aktualizált Élő Bolygó Index (Living Planet Index – LPI) a biológiai sokféleséget méri. Megmutatja, hogy a különböző gerinces állatfajok populációinak mérete átlagosan mennyit változik. A természetvédelmi szervezet magyarázata szerint az LPI hasonló a tőzsdeindexhez, azzal a különbséggel, hogy nem a világgazdaságot kíséri figyelemmel, hanem a bolygó ökológiai állapotát mutatja.
A WWF szerint létezik kilenc olyan bolygószintű rendszer, melyeknél a tudományos ismereteink alapján kijelölhetünk úgynevezett planetáris határokat. Az értékeket ezeken belül tartva biztonságos a bolygónk működése. Ám az emberi beavatkozás a kilencből már négy határponton is átlökte a Földet. A szervezet úgy látja, az emberiség négy bolygószintű rendszerbe avatkozott már bele kritikus mértékben: az éghajlatváltozás, a bioszféra/biodiverzitás integritása, a biogeokémiai folyamatok egyensúlya és a talajrendszer – ezeken a pontokon nagyrészt az emberi tevékenység miatt már felborult az egyensúly. Ez pedig azt jelenti, hogy visszafordíthatatlan változásokat idéztünk elő azokban az erőforrásokban, amelyektől függünk.
A 2018-as Élő Bolygó Jelentés közel 150 oldalából – az aranyos állatos fényképektől eltekintve – sajnos egyik sem igazán vidám. Ám van néhány olyan adat, amely különösen jól érzékelteti a saját magunk által előidézett baj mértékét.
→ Ma kevesebb, mint feleannyi (60 százalékkal kevesebb) gerinces élőlény van a Földön, mint 1970-ben.
→ A trópusokon egészen rémisztő, 89 százalékos a veszteség.
→ Az emlősök számára megfelelő élőhelyek területe 22 százalékkal csökkent az érintett időszakban.
→ Az édesvízi élőlények egyedsűrűsége 1970 óta 83 százalékkal csökkent.
→ 1950 óta közel 6 milliárd tonna tengeri élőlényt „vettünk ki” a világ vizeiből.
→ Miközben az 1960-as években még „csak” a tengeri madarak 5 százalékának gyomrában volt műanyagdarabka, a becslések szerint ma 90 százalékuk gyomrában található kisebb-nagyobb plasztikdarab.
→ A ramsari egyezmény titkári hivatalának néhány hete kiadott jelentése szerint 1970 és 2015 között a vizes élőhelyek 35 százaléka tűnt el a klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint a tengerparti és folyótorkolati régiókban folyó városépítés miatt. Az ENSZ által támogatott, a biodiverzitást és az ökoszisztémát kutató IPBES környezetvédelmi szervezet szerint a modern korban a vizes élőhelyeknek összesen 87 százaléka tűnt el.
A WWF szerint még nem késő, de most már valóban sürgősen kell lépnünk, ha meg akarjuk menteni jelenleg ismert állapotában a bolygónkat. Ehhez nem (csak) évtizedes célokat neveztek meg, hanem több olyan mérföldkövet is, melyet pár éven belül el kellene érnünk. A természetvédelmi alapítvány szakértői egészen konkrétan úgy gondolják, az emberiség jövőjét az dönti el, hogy mit (nem) teszünk meg a mai nap és 2020 közötti időszakban az ENSZ 1992-ben, Rio de Janeiróban rendezett Környezet és Fejlődés Konferenciáján megnevezett lépésekből. A Biológiai Sokféleség Egyezményhez az Egyesült Államokon kívül a világ minden országa csatlakozott.
A WWF által felidézett célok szerint a természetes élőhelyek zsugorodásának jelenlegi mértékét 2020-ra meg kell feleznünk. Ahol ez életszerűen megvalósítható, ott el kell érnünk, hogy teljesen megálljon az állatok és növények területvesztése.
Szintén bő két éven belül kellene megállítanunk a veszélyeztetett fajok további pusztulását, és fenntartható pályára állítani populációikat. A természetvédelmi szervezet által vezetett úgynevezett Vörös Listán több, mint 26 ezer fajt sorolnak a veszélyeztetett kategóriába.
A WWF szerint bármilyen döntéseket is hozunk a következő bő két évben, azok visszavonhatatlan következményekkel járnak. Ehhez képest még egészen kényelmes menetnek tűnik az, amit a konkrétan a klímaváltozás ügyében tennünk kell: az ENSZ szakértőinek nemrég közreadott jelentése szerint az emberiségnek alig 10 éve maradt, hogy csökkentse a légkörben a szén-dioxid mennyiségét, méghozzá nem csak úgy tessék-lássék módon.
További hírek a kategóriából
