• Rovatok
    • Hulladékgazdálkodás
    • Megújuló energia
    • Környezetvédelem
    • Finanszírozás
    • Oktatás, képzés
  • Magazin
  • Rendezvények
  • Kapcsolat
  • Rovatok
    • Hulladékgazdálkodás
    • Megújuló energia
    • Környezetvédelem
    • Finanszírozás
    • Oktatás, képzés
  • Magazin
  • Rendezvények
  • Kapcsolat

„Nem szabad lehúzni a gyógyszereket”

Zöld Ipar Magazin, Béres Máté 2019.08.28 15:38
Hírek » Környezetvédelem

A mikroműanyagok és a gyógyszermaradványok bejutnak a természetes vizeinkbe, veszélyeztetve a vízi ökológiai rendszer egyensúlyát. Záray Gyula professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója lapunknak elmondta, hogy az egyik legégetőbb kérdés az antibiotikumokra rezisztens baktériumok megjelenése. Új antibiotikum-családok kifejlesztésére van szükség, ha nem szeretnénk, hogy az olyan, már visszaszorított betegségek, mint a tuberkulózis, újra megjelenjenek. 

 - Sokat lehet olvasni arról, hogy megnőtt természetes vizeinkben a mikroműanyagok koncentrációja.

- Az ún. elsődleges mikroműanyagok - amelyek 10-500 mikrométer nagyságúak - különböző testápolási és kozmetikai szerekben, például tusfürdőben, folyékony szappanban, fogkrémben vannak jelen, és használat után a szennyvízbe jutnak. Másik jelentős mikroműanyag forrást a műszál töredékek alkotnak, amelyek mosás során keletkeznek és szintén a szennyvízbe jutnak. Bár a mikroműanyagoknak 80-90 százaléka a szennyvíziszapban landol, a tisztított szennyvízzel még jelentős mennyiség jut a befogadó víztestekbe, így a Dunába is.

- Miért veszélyes ez?

- A szűrőtáplálkozást folytató élőlények, például a kagylók, a halak,  – Magyarországon tipikus példa erre a busa – szervezetébe jutva a tápcsatornában gyulladást okozhatnak. Humánbiológiai szempontból a mikroműanyagok hatása még feltáratlan, de érdekességképpen megemlítendő, hogy egy tavaly rendezett nemzetközi konferencián a résztvevőktől székletmintát vettek: függetlenül attól, hogy a szakemberek honnan érkeztek, valamennyiük mintájában PET és polipropilén részecskéket azonosítottak.

- Okozhatnak gyulladásos betegségeket az emberekben is?

- Az emésztőrendszerünkbe jutott mikroműanyagok nem oldódnak fel, és a széklettel távoznak az emberi szervezetből. Ugyanakkor lassan áramló rendszerben - például a bélcsatornában is - megtelepedhetnek. A kérdés az, hogy az emberi szervezetben is okozhatnak-e gyulladást, ahogy erre vízi élőlényekkel végzett kísérletek eredményei utalnak.  Ismereteink szerint humánbiológiai szempontból ezt még nem lehet kijelenteni.

- A műanyag kiválóan szállítja a toxikus anyagokat.

- A műanyagszemcsék felületén a vízben kialakult biofilm kiváló adszorpciós tulajdonságokkal rendelkezik, és jó hatásfokkal dúsítja a nehézfém és gyógyszermaradvány szennyezőket. Ezért hangsúlyozandó, hogy a makroműanyagok, melyek elsődlegesen az óceánokat terhelik, nagy mennyiségű adszorbeált toxikus anyagot képesek a nagyméretű tengeri élőlények szervezetébe juttatni.

- A gyógyszermaradványok hogyan kerülnek a vízbe?

- A szervezetünkből széklettel vagy vizelettel távozó gyógyszermaradványok a mikroműanyagokhoz hasonlóan a szennyvizekbe kerülnek. A gyógyszermolekulák, miután szervezetünkben kifejtik hatásukat, változatlan kémiai összetétellel, vagy metabolit formájában ürülnek ki. Nyilván a veszélyességi faktor nagyban attól is függ, hogy milyen gyógyszerekről beszélünk, és hogy a szennyvíztisztító-rendszer mennyire hatékony az adott hatóanyag lebontása szempontjából. Szerencsére a gyógyszermaradványok koncentrációja a szennyvizekben mikrogram/liter nagyságrendű, ami a befogadó vízhozamától függően tovább hígul. Ugyanakkor óvatosságra intenék mindenkit, hiszen nem tudni, hogy a különböző, kis koncentrációban jelenlévő hatóanyagok milyen hatást válthatnak ki hosszabb időtávlatban a felszíni vizeink biológiai alkotóira.

-  Az ivóvízbe nem jutnak be a gyógyszermaradványok?

-Az egyetemen (az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - a szerk.), ahol tanítok, mindig fel szoktam hívni a hallgatók figyelmét arra, hogy nyíltan kell beszélni a tényekről. Nem akarok pánikot kelteni, de meg kell mondanom, hogy gyógyszermaradványok a partiszűrésű technológiával előállított ivóvízben is kimutathatók.  Fontos azonban kiemelni, hogy a mai tudásunk szerint a gyógyszer-hatóanyagok a nanogramm/liter koncentrációnál nem okoznak egészségügyi problémákat, bár itt is figyelembe kell venni azt a tényt, hogy egyelőre nem tudjuk igazolni a többféle, egyidejűleg jelenlévő szennyező hosszú távú hatását.

- Mit tudunk tenni az ellen, hogy kevesebb gyógyszer jusson a lefolyóba?

- Sok múlik rajtunk is, az biztos. A lejárt szavatosságú készítményeket nem szabad lehúzni a vécén! Környezettudatos eljárás a lejárt szavatosságú vagy fel nem használt gyógyszereknek a patikában történő leadása. A The Guardian a közelmúltban közölt egy cikket, amely szerint a Duna a legszennyezettebb folyó Európában. Ez nagymértékben függ attól is, hogy a folyó mely pontjain vettek vízmintát a kutatók. Egy ilyen jellegű kijelentést csak több hónapon keresztül és a folyó több pontján –  például szennyvíztisztítótól vagy mellékfolyók torkolatától való távolság –  vett vízminták vizsgálata alapján lehetne csak tenni. Ez a cikk felháborító túlkapás, amely ellen minden fórumon tiltakozni kell!

- A túlzott antibiotikum használat eredményeképpen az olyan visszaszorított betegségek, mint a tuberkulózis, újra felüthetik a fejüket. Hogy néz ez ki a gyakorlatban?

- Az emberiség a 40-es évek óta használja az antibiotikumokat, viszont az elmúlt 70 évben ezek a gyógyszerek nem változtak. A baktériumok ezzel egyidőben fejlődtek, ellenállóvá váltak. Ez egy normális evolúciós folyamat. Ezért új hatásmechanizmuson alapuló antibiotikum-családokat kell kifejleszteni.

- Végezetül, jelenleg több államtitkárság is működik szétszórva a minisztériumok alatt, amelyek valahol kapcsolódnak a vízügyhöz. Mit okoz ez a széttagoltság?

- Nem tartom szerencsésnek a jelenlegi helyzetet. Nagyon jó lenne, ha egy egységes koncepción alapuló hatósági –  és a vízügyi kutatásokat magában foglaló – rendszer állna fel. A jelenlegi rendszer nem elég hatékony, sem szervezettségi, sem információáramlási, sem EU-pályázati koordinációs szempontból. Nosztalgiával gondolok vissza arra, amikor még volt egy Vízügyi Kutató Intézet (VITUKI) és Környezetvédelmi Minisztérium. A döntéshozóknak át kellene gondolniuk hogyan lehetne az európai kihívásoknak jobban megfelelni, és a szükséges változtatásokat ennek tükrében megvalósítani.

(Az interjú eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2019. augusztusi számában jelent meg.)


Forrás: Zöld Ipar Magazin|kép: nkfih.gov.hu

  • Megosztás a Facebookon

További hírek a kategóriából
Sziget: Idén még hangsúlyosabb lesz a környezettud...
Közzétéve 2016.08.16 15:12
NABI: Gázüzemű buszokkal hasznosítható lenne a dep...
Közzétéve 2016.08.17 14:44
Környezetszennyezés okozta jogsérelmek
Közzétéve 2016.09.26 09:02
  • Rovatok

    • Hulladékgazdálkodás
      466
    • Megújuló energia
      402
    • Környezetvédelem
      933
    • Finanszírozás
      163
    • Szemléletformálás
      640
    • Események, rendezvények
      101
    • Termékek, szolgáltatások, szponzoráció
      26
    • Oktatás, képzés
      18
    • Pályázati felhívások
      48
    • Innováció
      16
    • Sajtóközlemények
      37
    • Hirdetések
      4
    • Vélemény
      8
    • Jövő, menő
      2
  • Aktuális lapszám

    2025. május-június
  • A Zöld Ipar (ZIP) Magazin, a hulladékgazdálkodás, a megújuló energia és a környezetvédelem szakmai folyóirataként 2011 óta hónapról hónapra beszámol a három terület szereplőit leginkább foglalkoztató hazai és külföldi aktualitásokról.

  • kapcsolat

    • Tulajdonos és felelős kiadó: Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ)

      Postacím:
      1088 Budapest, Vas u. 12. II/2.

      Elérhetőség:
      Email: [email protected] | [email protected]
      Tel: 00361 422 1428

      Médiaajánlat

      Adatkezelési tájékoztató: itt elolvashatja.

  • Aktuális lapjánló

    Olvasson bele aktuális lapunkba.


© Copyright Zöld Ipar magazin
  • Keresés megkezdéséhez nyomja le az Enter billentyűt.