Az utóbbi években világszerte jelentősen csökkent a háziméhek és egyéb beporzó rovarok száma a permetezőszerek használata, paraziták, valamint a méhek élőhelyeinek a klímaváltozással összefüggő zsugorodása miatt. A méhpusztulás elleni harcban a vegyszerhasználat egyéb okokból is kívánatos visszaszorítása mellett az utóbbi időben új lehetőségek merültek fel.
Közismert, hogy Kína bizonyos területein már évekkel ezelőtt úgy megritkultak a háziméhek, hogy emberi erővel, kézzel végzik a gyümölcsfák beporzását, de világszerte indultak arra irányuló fejlesztések is, hogy robotméheket, illetve beporzó drónokat hozzanak létre a feladat elvégzésére. Ennél jóval organikusabbnak és könnyebben megvalósíthatónak tűnik egy másik ötlet által kínált megoldás, amelynek értelmében a napelemfarmok biztonságos, vegyszermentes menedéket kínálhatnának a beporzóknak, amivel mindenki nyerhetne.
A beporzóbarát napenergia koncepciója a 2010-es évek elején bukkant fel az Egyesült Királyságban, amikor is a Belectric nevű, fotovoltaikus naperőműveket építő társaság kaptárokat helyezett el több napelemfarmján. A projekt sikeresnek bizonyult, azóta pedig egyre több országban figyelnek fel a legjobb földhasználati gyakorlatokat ötvöző koncepcióra és követik a példát. Az Egyesült Államokban 2015-ben döntöttek úgy először egy napelemfarm üzemeltetői, hogy a mézelő méheknek is otthont adnak, a napelemes gazdaságok és mézelő méhek közös elhelyezésére irányuló kezdeményezés pedig az utóbbi években lendületet vett, így egyre több amerikai szövetségi államban fogadnak el beporzóbarát napenergia törvényeket a korábbiaknál jóval tájkompatibilisebb jövő érdekében. A méhbarát naperőművek terjedése irányába mutat, hogy a napenergia iránti kereslet egyre erősödik, a beporzó rovarok elvesztésétől való félelemmel együtt, a méhek és más beporzók eltűnésének megelőzése pedig messze túlmutat a mezőgazdasági termelők érdekein.
Bár remélhetőleg sosem igazolódik be az az Albert Einsteinnek tulajdonított mondás, mely szerint ha a méhek eltűnnének a Földről, az emberiségnek mindössze négy éve lenne hátra, abban azonban a kutatók egyetértenek, nagyon nagy baj lenne abból, ha a becslések szerint a növények több mint háromnegyedének beporzását végző rovarok kiesnének az ökoszisztémából. Egyetlen, átlagosan 40-60 ezer egyedből álló méhkolónia naponta 300 millió virág beporzására képes, szerepük a mezőgazdasági növénytermesztésben, így az emberiság élelmiszerellátásában is létfontosságú. Becslések szerint a beporzás a globális növénytermesztés mintegy 30 százalékának, míg a vadon élő növények körülbelül 90 százalékának megtermékenyítéséhez elengedhetetlenül szükséges, ebben azonban a háziméheken kívül számos más rovar, de madarak, denevérek és olykor egyéb állatfajok is részt vesznek.
A nap- és szélenergia, valamint energiatároló projektek fejlesztésével foglalkozó Community Energy méhbarát növényültetési gyakorlat bevezetésével és kaptárakkal igyekszik biztonságos és élhető közeget kialakítani a méheknek a naperőművek területén. Az első ilyen jellegű munkájában a cég mintegy 60 ezer méhnek otthont adó kaptárakat helyezett el a pennsylvaniai Elizabethtownban, a rovarok pedig a környező mintegy 50-250 négyzetkilométernyi terület farmjain végezthetnek beporzó tevékenységet. A szóban forgó, 2,6 megawattos naperőmű rögzített dőlésszögű állványrendszerre települt, és várhatóan évente körülbelül 3300 megawattóra villamos energiát fog előállítani a helyi főiskola számára. Az erőművet kifejezetten úgy tervezték meg, hogy a méheknek kedvezzenek, de előnyeiből a beporzók megritkulásával fenyegetett közeli növénytermesztő farmok, így maga az élelmiszerellátási lánc is részesül.
További hírek a kategóriából
