Az európai átlagfogyasztó évente mintegy 118 liter palackozott ásványvizet iszik, és ennek 97%-át műanyag flakonokba töltik. Az italos palackok az európai strandok műanyagszennyezésének egyik fő forrása. Az italipar olyan újrahasznosíthatósági állításokhoz folyamodik, amelyek kutatásaink szerint túl homályosak, pontatlanok vagy/és nem kellően megalapozottak. Három fő aggodalomra okot adó állítást találtak a mostani elemzésben:
- "100%-ban újrahasznosítható": Ez a kétértelmű kifejezés számos tényezőtől függ, például az anyaggyűjtéshez rendelkezésre álló infrastruktúrától, a válogatási folyamat hatékonyságától, illetve a megfelelő újrahasznosítási eljárásoktól. A PET flakonok újrahasznosítási aránya a becslések szerint az EU-ban mindössze 55%, az újrahasznosítás esélye pedig 30% körüli.3
- "100%-ban újrahasznosított": Ez az állítás tévesen azt sugallja, hogy a teljes palack teljes egészében újrahasznosított anyagokból készült. Viszont a palackok kupakja az uniós jogszabályok szerint nem készülhet újrahasznosított anyagból4 és a címkék is ritkán készülnek újrahasznosított anyagból. Ezen túlmenően a flakon testéhez új műanyagot (azaz nem újrahasznosított műanyagot) is szokás hozzáadni.
- Zöld képek használata: Zárt hurkokat, zöld logókat vagy természeti képeket használnak számos vizes palack márkajelzésére Európa-szerte. Ezek a környezeti semlegesség, a végtelen műanyag körforgás hamis képzetét keltik, és még azt a benyomást is kelthetik, hogy a palackok pozitív hatást gyakorolnának a környezetre.
A BEUC és tagjai panaszt nyújtottak be az Európai Bizottsághoz és a fogyasztóvédelmi hatóságok hálózatához (CPC), és felszólították őket, hogy indítsanak vizsgálatot, valamint biztosítsák, hogy a kereskedők ne vezessék félre a fogyasztókat ilyen állításokkal.
(Fotó: https://pixabay.com/photos/water-bottle-plastic-bottle-2821977/)