Magyarországnak várhatóan az idén eleget tud tenni az európai uniós 45 százalékos elembegyűjtési kötelezettségnek. Tavaly már megvolt a 40 százalék feletti teljesítés. Ez annál is szebb eredmény, mivel – legalábbis az előzetes várakozások szerint – legalább tíz uniós tagállam nem lesz képes teljesíteni az előírást. A magyar eredmény nem kis részt köszönhető a RE’LEM munkájának. Cserépy Zoltán, a RE’LEM Nonprofit Kft. ügyvezetője összegez.
Magyarországon 2005 őszén indult el országos keretek között a használt elem gyűjtése. Addig csupán néhány úttörő kísérlet zajlott az országban, mégpedig helyi szinten, Budapesten, ahol az FKF üzemeltetett néhány száz gyűjtőhelyet.
A jogi környezet 2005-ben alakult át jelentősen: az év augusztus végétől vált hatályossá a gyártói felelősség alapján történő hulladékgyűjtés és -kezelés, ami akkor a lerakást jelentette. 2006. szeptember 26-án jelent meg a 2006/66 EK irányelv, amely részletesen szabályozta a gyártók kötelezettségeit, s egyben kimondta: 4 év elteltével 25%-os, 8 év elteltével 45%-os gyűjtési kötelezettséget kell a gyártóknak teljesíteniük, mégpedig minden európai uniós tagállamban.
Tekintetbe véve, hogy egyes régi tagállamok már a 90-es évek elejétől, tehát jó másfél évtizeddel korábban elkezdték az elemek és hordozható akkumulátorok gyűjtését, sem a 25%, sem a 45% elérése nem tűnt „fair verseny” keretében megvalósítható kötelezettségnek. Sok dologban kellett jobbnak lennünk, mint az előttünk járók, ha nem akartuk, hogy négyévenként a „szőnyeg szélére állítsák az országot” Brüsszelben.
Az egyik ilyen sarkalatos kérdés volt, hogy a gyűjtőrendszer hálózatát olyan sűrűre építsük, hogy minden magyar napjában legalább egyszer minimum egy gyűjtőhellyel találkozzon, lehetőleg a saját lakóhelyén. Ennek a – saját magunk által támasztott – követelménynek 2012 őszére tettünk eleget, amikorra a RE’LEM sikeresen teljesítette is a 25%-os gyűjtési kötelezettséget. A jellegzetes zöld-sárga gyűjtőedények mindenütt ott vannak: az elemet árusító üzletekben, irodákban, iskolákban, óvodákban, orvosi rendelőkben és önkormányzatoknál, lehetővé teszik mindenki számára, hogy utánajárás nélkül, kényelmesen szabadulhasson meg elemeitől, akkumulátoraitól. Országos szinten mintegy 32 ezer ilyen gyűjtőedény szolgálja a környezettudatos polgárok által visszaszolgáltatott elemeket, akkumulátorokat.
A másik sarkalatos kérdésnek a szemléletformálást tartottuk, felismerve, hogy a lakossági gyűjtés EU által megkövetelt gyors növelését az iskolás korú gyermekek ösztönzése teheti lehetővé. Nemcsak azért, mert a gyerekek általában is jobban lelkesednek a „gyakorlati környezetvédelemért”, mint a felnőttek, hanem azért is, mert hosszú távon gondolkodva később, fiatal felnőttként is támaszkodni kívántunk a gyűjtőversenyeken egykor részt vett gyermekekre. Első gyűjtőversenyünket már 2005 októberében meghirdettük, ami a vártnál is nagyobb sikert hozott, köszönhetően az akkor még nagy mennyiségben a lakosságnál levő történelmi hulladékoknak is. Bár a muzeális használt elemek mára elfogytak, a gyerekek lelkesedése máig töretlen, ahogyan azt a pontvelem.hu-val közösen, rendszeresen megrendezett versenyek eredményei visszaigazolják.
Annak ellenére, hogy a használt elemek gyűjtése és hasznosítása jelentős anyagi terhet ró a gyártókra – ez elemek újrahasznosításának költsége sokszorosan meghaladja a visszanyerhető nyersanyagok értékét – partnereink értik tevékenységünk környezeti, társadalmi hasznát, és értékelik eredményeinket.
Bár az előzetes várakozások szerint legalább tíz EU-tagállam nem tud eleget tenni az idei 45%-os gyűjtési kötelezettségnek, Magyarország várhatóan nem lesz azok között. Ez nem kis részt köszönhető a RE’LEM-nek, amely tavaly 40% feletti gyűjtést teljesített, ami európai szinten is kiemelkedő. Összehasonlításképpen: az első mérvadó hazai jogszabály hatálybalépésének évében, 2005-ben, mindössze 2,5% áramforrás-hulladék gyűlt össze az arra kijelölt helyeken.
További hírek a kategóriából
