Tovább romlott az élőhelyek és a vizsgált gerinces állatfajok populációinak állapota – derült ki a World Wildlife Found Élő Bolygó jelentéséből. A WWF legfrissebb, 2016-os Jelentése riasztó adatokat közöl: a Földön található gerinces fajok populációi 58 százalékkal szorultak vissza.
A nyolcadik Fenntarthatósági Csúcson Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője mutatta be a szervezet által elkészített legfrissebb Élő Bolygó jelentést. A kétévente megjelenő jelentés 2016-os kiadása friss kutatási adatokra támaszkodva riasztó adatokat közöl: a gerinces fajok populációinak jelenlegi 58 százalékos visszaszorulása a becslések szerint tovább romlik: ha a Föld lakossága változatlan módon és mértékben használja továbbra is a Föld erőforrásait, akkor 2020-ra ez az adat már 67 százalékos veszteséget jelenthet.
A szárazföldi fajok esetében 38 százalékkal csökkent a populációk mérete. Az édesvízi fajok populációi 81 százalékban csökkentek a hetvenes évekhez képest. A vizes élőhelyek több mint 80 százaléka tűnt el az elmúlt 300 évben. Jelen pillanatban 3700 gát épül, ha mindez megépül a folyók 97 százalékban módosultnak minősülnek, ami azt jelenti, hogy természetes állapotukban gyakorlatilag megszűnnek létezni.
Hasonlóan súlyos a helyzet a tengeri élőlények populációiban, ahol 36 százalékos a visszaesés. A tengeri élőhelyek közül a Föld legnagyobb fajgazdagságú élőhelyeinek számító korallzátonyok vannak a legnagyobb veszélyben. A tudósok elemzése szerint 2015-2016-ban kezdődött meg a földtörténet (eddigi) harmadik legnagyobb mértékű korallpusztulása, ami miatt a korallzátonyok háromnegyedét veszélyezteti közvetlenül a teljes pusztulás.
A populációk csökkenésének még mindig az egyik legfőbb oka az emberi tevékenység, illetve az emberi tevékenység hatására felgyorsult éghajlatváltozás. “A jelentésből világosan kitűnik, hogy a globális gazdasági folyamatok teljes és haladéktalan átalakítására van szükség egy fenntartható, egyetlen bolygó erőforrásainak megfelelő mértékű termelői-fogyasztói magatartás eléréséhez” – foglalta össze Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője. A szakember szerint a jelenlegi életmódunkban jelentősen több erőforrást használunk fel, mint amit a bolygó képes előállítani. „Jelenleg 1,7 bolygóra lenne szükségünk ahhoz, hogy az emberiség jelenlegi fogyasztását fenntarthassuk. A fejlett országok ökológiai lábnyoma átlagosan ötször akkora, mint a szegényeké. Napjainkban a legnagyobb egy főre jutó ökológiai lábnyommal rendelkező országok Katar, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Dánia, az USA, Belgium, Kanada, Ausztrália, Hollandia és Írország.
A jelentés szerint a Duna-Kárpátok régióban az utóbbi két évszázadban a vadászat és az élőhelyek visszaszorulása miatt drámaian csökkent az erdei nagyragadozók létszáma. Ez a trend azonban az utóbbi években megfordulni látszik, köszönhetően az Európai Unió Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelveinek, amelyek stabil hátteret szolgáltatnak az európai természetvédelemnek.
Forrás: Klíma Blog | Kép: Pexels
A nyolcadik Fenntarthatósági Csúcson Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője mutatta be a szervezet által elkészített legfrissebb Élő Bolygó jelentést. A kétévente megjelenő jelentés 2016-os kiadása friss kutatási adatokra támaszkodva riasztó adatokat közöl: a gerinces fajok populációinak jelenlegi 58 százalékos visszaszorulása a becslések szerint tovább romlik: ha a Föld lakossága változatlan módon és mértékben használja továbbra is a Föld erőforrásait, akkor 2020-ra ez az adat már 67 százalékos veszteséget jelenthet.
A szárazföldi fajok esetében 38 százalékkal csökkent a populációk mérete. Az édesvízi fajok populációi 81 százalékban csökkentek a hetvenes évekhez képest. A vizes élőhelyek több mint 80 százaléka tűnt el az elmúlt 300 évben. Jelen pillanatban 3700 gát épül, ha mindez megépül a folyók 97 százalékban módosultnak minősülnek, ami azt jelenti, hogy természetes állapotukban gyakorlatilag megszűnnek létezni.
Hasonlóan súlyos a helyzet a tengeri élőlények populációiban, ahol 36 százalékos a visszaesés. A tengeri élőhelyek közül a Föld legnagyobb fajgazdagságú élőhelyeinek számító korallzátonyok vannak a legnagyobb veszélyben. A tudósok elemzése szerint 2015-2016-ban kezdődött meg a földtörténet (eddigi) harmadik legnagyobb mértékű korallpusztulása, ami miatt a korallzátonyok háromnegyedét veszélyezteti közvetlenül a teljes pusztulás.
A populációk csökkenésének még mindig az egyik legfőbb oka az emberi tevékenység, illetve az emberi tevékenység hatására felgyorsult éghajlatváltozás. “A jelentésből világosan kitűnik, hogy a globális gazdasági folyamatok teljes és haladéktalan átalakítására van szükség egy fenntartható, egyetlen bolygó erőforrásainak megfelelő mértékű termelői-fogyasztói magatartás eléréséhez” – foglalta össze Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője. A szakember szerint a jelenlegi életmódunkban jelentősen több erőforrást használunk fel, mint amit a bolygó képes előállítani. „Jelenleg 1,7 bolygóra lenne szükségünk ahhoz, hogy az emberiség jelenlegi fogyasztását fenntarthassuk. A fejlett országok ökológiai lábnyoma átlagosan ötször akkora, mint a szegényeké. Napjainkban a legnagyobb egy főre jutó ökológiai lábnyommal rendelkező országok Katar, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Dánia, az USA, Belgium, Kanada, Ausztrália, Hollandia és Írország.
A jelentés szerint a Duna-Kárpátok régióban az utóbbi két évszázadban a vadászat és az élőhelyek visszaszorulása miatt drámaian csökkent az erdei nagyragadozók létszáma. Ez a trend azonban az utóbbi években megfordulni látszik, köszönhetően az Európai Unió Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelveinek, amelyek stabil hátteret szolgáltatnak az európai természetvédelemnek.
További hírek a kategóriából
Sziget: Idén még hangsúlyosabb lesz a környezettud...
Közzétéve 2016.08.16 15:12
NABI: Gázüzemű buszokkal hasznosítható lenne a dep...
Közzétéve 2016.08.17 14:44
Környezetszennyezés okozta jogsérelmek
Közzétéve 2016.09.26 09:02
