A közelmúltban kampány és petíció is indult a háztartásba bekerült üvegcsomagolás körforgásba kerüléséért, miközben a szelektív gyűjtőhelyek tele vannak vissza nem váltható üvegekkel. Mi a helyzet idehaza az üveghulladék frontján? A ZIP Magazin nemrég indult, az ágazatok jeleseit megszólaltató és bemutató sorozatában ezúttal Kozma Péter környezetmérnököt, a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének üveghulladék szakosztály-vezetőjét kérdeztük meg erről is, és tágabban az életútjáról is.
– Milyen állomásai voltak a szakmai pályafutásának?
– 2002 végén egy miskolci székhelyű, Alsózsolcán üzemelő (már időközben megszűnt) hulladékgazdálkodási társaságnál helyezkedtem el mint környezetmérnök. Ez a döntés nagymértékben befolyásolta a jövőmet, hiszen a cég az országban elsőként foglalkozott üveghulladék-gyűjtéssel és -feldolgozással. Az itt eltöltött 9 év során a környezetvédelmi feladatokon kívül telepvezetői és termeléssel kapcsolatos műszaki feladatokat is elláttam, így mondhatni jó értelemben „megfertőződtem” az üveghulladék tekintetében. Ebben az időben sikerült hazánkban is az üveghulladék-feldolgozást hasznosítási folyamattá minősíteni – összhangban az eu-s irányelvekkel – amiben szakmai oldalról közreműködtem.
Ezt követően az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) Nonprofit Kft.-nél voltam csomagolás-hasznosítási csoportvezető, ahol a kezdetektől sikerült átlátni az ágazatot, és részt venni az azóta is sikeresen működő állami hulladékgazdálkodási koordinációs rendszer működésének kialakításában. 2013-tól a ReMat Zrt.-nél, Magyarország legnagyobb műanyaghulladék-hasznosító cégénél helyezkedtem el, beszerzési vonalon kezdtem el dolgozni. Az üveghulladékos vonal 2015-től ismét a mindennapjaim részét képezi, hiszen akkor váltottam, és kezdtem el dolgozni az ARW Magyarország Kft.-nél (jelenlegi nevén Veolia Waste Hungary Kft.) mint kereskedelmi vezető. Számtalan szakmai kihívásnak kell folyamatosan eleget tenni, hiszen az üveghulladék gyűjtése és hasznosítása területén hazánknak még van mit fejlődnie. 2019. júliustól látom el a HOSZ Üveg Hulladék Szakosztály vezetői pozícióját, amelyre a felkérést nagy szakmai megtiszteltetésnek tartom.
– Az üveghulladék kérdését talán nem találják olyan égetőnek az
emberek, mint a műanyagot, utóbbinak jóval nagyobb a marketingje és a
sajtója. Tavaly nyáron adott interjút nekünk a betétdíjas rendszer
tervezett bevezetéséről, amelyet az illetékes tárca 2021 végére, 2022
elejére ígér. Ám a nyáron már 2023-ról szóló hírek is érkeztek, tehát a
bevezetés tolódik...Ön szerint hogyan állunk valójában a bevezetéssel?
– A médiában elsődlegesen valóban a műanyag hulladékok kapcsán hallunk, látunk riportot, azonban a két csomagolási forma között van kapcsolódás. A műanyag palackok 2000-es évek elején történt nagymértékű előretörése szoros összefüggésben van az üveg csomagolóanyagok háttérbe szorulásával. Hiszen számtalan, korábban nagyobb részt üvegbe palackozott üdítőital, sör, szörp jelent meg az üzletek polcain immár PET-csomagolásban. A betétdíjas rendszerből szintén a 2000-es évek elején több termék, pl. a boros- és pezsgősüvegek is kikerültek, ezzel hozzájárulva jelentős mennyiségű üveghulladék képződéséhez. A kormány által tervezett új betétdíjrendszer bevezetése fontos, hogy hazánk teljesíteni tudja az EU által előírt üveg csomagolási hulladék visszagyűjtésére és anyagában történő hasznosítására vonatkozó 60 százalékos arányt. Ennek jelenleg az OGyHT’21 alapján 32 százalékos mértékben felelünk meg, jelentősen elmaradva a célértéktől.
A rendszer működéséhez szükséges visszaváltó rendszer (automaták, gyűjtési infrastruktúra) kidolgozása még várat magára, a mostani kommunikáció szerinti 2023-as időpont vélhetően összefüggésben van a tervezett hulladékgazdálkodási koncesszióval, az ágazatot érintő nagymértékű változtatással. Úgy gondolom, a rendszer üzemeltetésének kidolgozását és a bevezetését lehetőségek szerint mielőbb el kell kezdeni. Ám a betétdíjrendszer bevezetéséig is szükséges intézkedéseket hozni az üveghulladék-begyűjtés növelése érdekében. Ennek fontos eszköze a lakossági, szelektív üveggyűjtő szigetek számának növelése. Számos településen, a többi között Budapesten is a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetését követően több gyűjtőszigetet bevont a közszolgáltató – ezzel jelentősen korlátozva az üveghulladék lakossági elhelyezését. Sok esetben egyáltalán nincs lehetőség a háztartásban keletkező üveghulladék elhelyezésére, így ennek nagy része a hulladéklerakókban, a kevert települési hulladék részeként landol. Éves szinten kb. 70-80 ezer tonnáról beszélünk! Úgy gondolom, az új betétdíjrendszer bevezetését követően is lesz létjogosultsága a szelektív gyűjtőszigeteknek, hiszen nem minden betétdíjas üvegpalackot tudunk majd visszaváltani. Éppen ezért megfontolandó főként az NHKV Zrt.-nek az az intézkedése, hogy a visszavont és használaton kívüli gyűjtőszigetek mielőbb újra kikerüljenek a közterületekre.
A kiskereskedelmi egységekben (üzletekben) bevezetett üveg csomagolási hulladék visszavételezési kötelezettsége viszont sajnos nem hozta a várt eredményt.
(Az interjú eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2021. októberi számában jelent meg. Tejles terjedelmében elolvasható digitális változatban is, a lapszámra történő előfizetés után: https://digitalstand.hu/vasarlas/_kiadvany/_vasarlas/5760
További hírek a kategóriából
