• Rovatok
    • Hulladékgazdálkodás
    • Megújuló energia
    • Környezetvédelem
    • Finanszírozás
    • Oktatás, képzés
  • Magazin
  • Rendezvények
  • Kapcsolat
  • Rovatok
    • Hulladékgazdálkodás
    • Megújuló energia
    • Környezetvédelem
    • Finanszírozás
    • Oktatás, képzés
  • Magazin
  • Rendezvények
  • Kapcsolat

Valami rossz készül Magyarország közelében

NRGreport.hu 2018.12.11 08:56
Hírek » Környezetvédelem

  Új veszélyre hívják fel a figyelmet a környezetvédők: Kína nem pusztán a világ legnagyobb szénenergia-felhasználója, hanem még exportálja is ezt a rossz szokását. Kedvezőtlen hír Magyarországnak a súlyosan légszennyező technológia egyik vevője Szerbia.

   Miközben a globális felmelegedést okozó üvegház hatású gázok koncentrációja a légkörben rekordokat dönt, Kína már nem csupán saját területén épít szénerőműveket, hanem a világ más országaiban is - írta a BBC. A környezetvédők hosszú ideje bírálják a pekingi vezetést azért, hogy Kínában továbbra is tejed a szénenergia felhasználása, ám most azzal kell szembesülniük, hogy Peking tucatnyi szénerőmű-projektet támogat a világban.

   A kínai áramtermelő létesítmények megjelennek Dél-Afrikában és Afrika más országaiban, Délkelet-Ázsiában és a Balkánon. A létrehozásukkal kapcsolatos szerződések, valamint a beruházások finanszírozása nem teljesen áttekinthető. A technológia exportjának egyik oka, hogy számos kínai város megelégelte a szénerőművek okozta szmogot és más környezetszennyezést, így az ezzel foglalkozó cégek nem kapnak elegendő megrendezést saját piacukon.

  Az új selyemút program, amelynek célja, hogy a kínai árukat a szárazföldön is eljuttassa Európába és a Közel-Keletre, jó lehetőséget kínál a beruházóknak. A szállítások 60 országot érintenek ezek bármelyike vevő lehet a kínai szénerőművekre, ami azt jelenti, hogy a gyárkémények a fél világon át megjelenhetnek a selyemút mentén. A vevők egyike Szerbia, amely a kínaiak nélkül is erősen függ a széntől: áramszükségletének 70 százalékát ilyen erőművek termelik meg, míg a maradékban a vízi energiára támaszkodik.

   Egy óra autózásra Belgrádtól a szénben gazdag Duna-völgyben már megkezdődött a Kostolac B3 erőmű építése. A környék látképét egy meglévő létesítmény kéményei uralják, amelyekből dől a füst. A felszínen egy szállítószalag hozza a szenet a közeli Drmno bányájából - ad tájleírást a BBC cikke.

    A szerb kormány aláírta a 715 millió dolláros (202 milliárd forint valamivel kevesebb a budapesti 4-es metró költségének fele) beruházásról szóló szerződést, amelynek eredményeként egy 350 megawatt teljesítményű erőművet építenek (a Mátrai Erőmű tervezett új lignit blokkja 500 megawattos). A brit sajtóorgánum riporterei egy sor kínai munkást láttak, s megtudták, hogy jövőre 1500-an érkeznek az ázsiai országból, hogy részt vegyenek a munkában. A biztonsági és tájékoztató feliratok kétnyelvűek: szerbül és kínaiul is szólnak az emberekhez.

   Nagy kihívásnak tartja a kínai és a szerb munkakultúra közti feszültségek kezelését Zeljko Lazovic, az építkezést irányító menedzser. Amikor a környezetvédelmi veszélyekről kérdezték, azt mondta, hogy a létesítmény teljesíteni fogja az unióskárosanyag-kibocsátási standardokat a porra, a nitrogén-dioxidra és kénkibocsátásra vonatkozóan. Ugyanakkor szén-dioxid-csapdával nem látják el a kéményeket, ezért a többi kínai támogatással megvalósuló erőműhöz hasonlóan ez is a levegőbe fog engedni az üvegház hatású gázt.

   Ezek a kínai projektek nem kompatibilisek azzal a törekvéssel, hogy megelőzzük a Föld légkörének több mint 1,5-2 Celsius-fokos felmelegedését - állítja Christine Shearer, a CoalSwarm csoport elemzője. Ez a szervezet a szénenergiával kapcsolatos fejlesztéseket követi figyelemmel azzal a céllal, hogy kiderítse azok hatásait. Elmondása szerint a kínai pénzügyi szolgáltatók biztosítják ezekhez azt a pénzt, amit a nyugati bankoktól nem kapnak meg.

A BBC a szerbiai beruházás kínai résztvevőitől, az Export-Import Bank of Chinától és a China Machinery Engineering Corporationtől nem kapott választ a kérdéseire. A balkáni ország áramszolgáltatója, az EPS az olcsó hitelt, e kedvező szénforrást és az áramexport lehetőséget említette meg a projekt előnyei között. A kostolaci beruházástól 3500 munkahely függ, ám a helyiek egyre többet panaszkodnak a levegő és a víz rossz minőségére.

 


Forrás: NRGReport.hu|kép: Google

  • Megosztás a Facebookon

További hírek a kategóriából
Sziget: Idén még hangsúlyosabb lesz a környezettud...
Közzétéve 2016.08.16 15:12
NABI: Gázüzemű buszokkal hasznosítható lenne a dep...
Közzétéve 2016.08.17 14:44
Környezetszennyezés okozta jogsérelmek
Közzétéve 2016.09.26 09:02
  • Rovatok

    • Hulladékgazdálkodás
      466
    • Megújuló energia
      402
    • Környezetvédelem
      933
    • Finanszírozás
      163
    • Szemléletformálás
      640
    • Események, rendezvények
      101
    • Termékek, szolgáltatások, szponzoráció
      26
    • Oktatás, képzés
      18
    • Pályázati felhívások
      48
    • Innováció
      16
    • Sajtóközlemények
      37
    • Hirdetések
      4
    • Vélemény
      8
    • Jövő, menő
      2
  • Aktuális lapszám

    2025. május-június
  • A Zöld Ipar (ZIP) Magazin, a hulladékgazdálkodás, a megújuló energia és a környezetvédelem szakmai folyóirataként 2011 óta hónapról hónapra beszámol a három terület szereplőit leginkább foglalkoztató hazai és külföldi aktualitásokról.

  • kapcsolat

    • Tulajdonos és felelős kiadó: Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ)

      Postacím:
      1088 Budapest, Vas u. 12. II/2.

      Elérhetőség:
      Email: [email protected] | [email protected]
      Tel: 00361 422 1428

      Médiaajánlat

      Adatkezelési tájékoztató: itt elolvashatja.

  • Aktuális lapjánló

    Olvasson bele aktuális lapunkba.


© Copyright Zöld Ipar magazin
  • Keresés megkezdéséhez nyomja le az Enter billentyűt.