A PET italos palackokon túl egész plasztikuniverzum létezik. Teafilter, cigarettacsikk, nedves törlőkendők és még sorolhatnánk. A különféle műanyagok sokféle termékben megtalálhatók és a mosással vagy a szemetelésünk révén bekerülnek a talajvízbe is.
Január óta Kína nem fogadja be a külföldi országok műanyagszemetét, holott az EU nagy részben az Ázsiába irányuló exportra alapozta plasztikhulladék-kezelését, már ha ezt lehet kezelésnek nevezni. Az EU-tagországoknak nagy mértékben javítaniuk kell a belföldi újrafeldolgozási arányt, különben belefulladunk a szemetünkbe. A műanyag amúy is összemegy, mert amikor eldobjuk, az időjárási körülményeknek köszönhetően (vihar, eső, szél, a folyók sebes vize, a tengerek hullámai) rövid időn belül széttörik. Így jön létre a mikroplasztik.
Természetesen a fogyasztók is sokat tehetnek azért, hogy ne gyarapodjon a hulladéktömeg. Nem árt tisztában lenni vele, mely termékcsaládok milyen műanyagokat tartalmaznak műanyagot és ezekből az árucikkekből hogyan kerül a természetbe a plasztik.
- Autógumi: Mintegy 60 százalékban műanyagból (butadién-sztirolból) állnak. A súrlódás, a nyomás és a hő annyira kikészíti az autógumikat, hogy cserélni kell őket, és például csak Angliában évente 63 000 tonna műanyagpor horzsolódik le belőlük. Ha ezt a por a szél a levegőbe fújja, hozzájárul a levegő minőségének romlásához. Ha a műanyagpor a lefolyócsatornákon a vízhálózatba kerül, vagy a folyókba, ahol a kagylókba kerülnek, majd a nagyobb vízi élőlényeken keresztül az emberi táplálékláncba.
Megoldás: A gumiipar visszatérhetne a természetes latexhez, amit a gumifákból nyernek ki. De sajnos ökológiailag ennek is nagy ára lenne. A gumifaültetvények terjedése így is tragikus következményekkel van az őshonos fajokra, élőhelyeiktől fosztja meg őket Délkelet-Ázsiában.
- Műszálas ruha: A mesterséges anyagokból készült, illetve legalább részben műszálas ruhákat leginkább sportolásra használjuk. Ezek akrilt, poliésztert, spandexet, poliamidot és nejlont tartalmaznak. Becslések szerint 700 000 darab mikrorost hullik ki a ruhából minden egyes gépi mosásnál. Amint ezek a darabok a vízvezetékbe kerülnek, már nagyon nehezen lehet kiszűrni őket. És jön a szokásos folyamat: a folyókban meg a vízhálózatban megmaradnak ezek a darabok. Több országban is kimutatták őket a csapvízben. Amerikában például a csapvízből vett minták 94 százalékában megtalálhatók ezek a rostok. Ha a szél felkapja őket, a levegőből belélegezzük, s a tüdőnkön keresztül a véráramba is bejuthatnak. A természeti környezetben a halak azok, melyek megeszik, mi pedig őket.
Megoldás: szűrőkkel kell ellátni a mosógépeket. Vagy kizárólag természetes anyagokból álló ruhákat venni.
- Teniszlabda: A mívesen rücskös külső rétegüket PET-ből készítik (polietilén tereftalát), akárcsak az italos palackokat. A gumikhoz hasonlóan, ez a réteg is lemorzsolódik a labdáról és porhanyóssá válik.
- Mosogatókapszula és mosógolyó: Mindenfajta öblítő és fertőtlenítő golyó vagy kapszula, melynek a felületét dörzsölődésre tervezték, mikroplasztikot tartalmaz, rendszerint polietilént vagy polipropilént.
Megoldás: Vegyünk inkább természetes alapanyagú terméket, például amit a kókusz kérgéből őrölnek.
További hírek a kategóriából
