Szövetségünk, a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége tagvállalatainak jelzése alapján az Egységes Hulladékgazdálkodási Koncesszió 2023. július 01. napján történt indulása óta általában a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok, a vas- és színesfémek, az E + E hulladékok, illetve a hulladékká vált gépjárművek területén az illegális hulladékkereskedelem hazánkban elfogadhatatlan mértéket öltött, mely leginkább a határmenti megyékben érhető tetten.
A legálisan működő fémkereskedők munkáltatók, adót fizetnek, számos előírásnak, kiemelten környezetvédelmi előírásnak megfelelnek. A HOSZ ezért több minisztérium segítségét és támogatását (a NAV esetén eljárásukat) kérte, hogy a hatóságok lépjenek fel, tegyenek meg minden szükséges, s lehetőségükre álló intézkedést az illegális hulladékkereskedelemmel szemben, annak minél nagyobb arányú visszaszorítása céljából.
Szövetségünk álláspontja szerint az illegális hulladékkereskedelem növekedése részben a koncesszió tárgyi hatálya körüli bizonytalanságra vezethető vissza. Az Egységes Hulladékgazdálkodási Koncesszióról szóló megállapodás, továbbá a koncesszióra vonatkozó eredeti, 2023.07.01. napja előtti jogszabályi rendelkezések, valamint egyéb, az alábbiakban hivatkozott dokumentumokban foglaltak alapján a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok közül az Egységes Hulladékgazdálkodási Koncesszió tárgyi hatálya:
- a) (korábban) a települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatás során (be)gyűjtött települési fém csomagolási hulladékokra,
- b) a közszolgáltatás keretében ingyenesen lebonyolított lomtalanítás(ok) során kihelyezett fém hulladékokra,
- c) valamint a közszolgáltatás keretében a hulladékudvarokon ingyenesen leadott, s átvett fém hulladékokra,
- d) továbbá az EPR hatálya alá tartozó fém hulladékokra terjed ki.
Ezzel szemben a Koncesszor általánosan - egyes, már az EM és a NAV által speciálisan meghatározott hulladékkör kivételével: építési és bontási hulladék, gépjárműalkatrész, elektromos és elektronikus berendezések alkatrészei - a természetes személyek fém hulladékainak az intézményi résztevékenység körében történő átvételi, ösztönzővel felvásárlási lehetőségét is kizárólagos joggal a koncesszió alatt értelmezi. Miközben a koncesszió körébe tartozó vas- és színesfémeket elsősorban a klasszikus települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatás, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység keretében gyűjthetnének koncesszori alvállalkozók, míg a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység keretében csupán az EPR hatálya alá tartozó fém hulladékokat gyűjthetnék.
Szövetségünk álláspontját egyebek mellett alátámasztja:
- A koncessziós pályázati kiírás nem tartalmazta a természetes személyek által értékesített fémhulladékot. A pályázati kiírás OHKT, OKIR adatok alapján csupán a közszolgáltatás során gyűjtött települési hulladékot, s a termékdíjas (későbbi EPR hulladékot) tartalmazta, így erre lehetett szerződni.
- A Koncessziós Megállapodás mellékletét, így a szerződés részét képezte a MOL „Végső szakmai ajánlata”, amely csupán a fém csomagolási és az alumínium csomagolási hulladékra terjedt ki,[1] illetve a „Vas fém”-ek (15 01 04) kapcsán az ajánlattevő úgy nyilatkozott, hogy „A kiírásban szereplő teljes mennyiséget csomagolási hulladéknak tekintjük.”[2] Az intézményi szolgáltatók feladatellátása során sem értelmezte az ajánlat fémhulladékok természetes személyektől történő átvételét (ösztönzővel felvásárlását),[3] így erre nem köthetett szerződést a Koncesszor, erre nem terjedhet ki a koncesszió.
- Az I/2105/2020 számú AB döntést követően a jogalkotó a természetes személyek tekintetében semmiféle kompenzációs kötelezettséget nem írt elő a Koncesszor számára,[4] amiből következően a természetes személyek által értékesített fémhulladékok nem esnek és az AB határozat alapján alkotmányosan nem is eshetnek a koncessziós szabályozás hatálya alá.
- A koncesszió kapcsán megfogalmazott szabályozási célokból, a 2021. évi II. törvényhivatalos indoklásából, a jogalkotói szándékból, továbbá a Ht. fogalmi rendszeréből és a 35 éves „Koncesszió időtartamára vonatkozó összefoglalóból” is egyértelműen levezethető, hogy a jogalkotó eredendően nem vette számításba a lakossági fémleadásokat az Egységes Hulladékgazdálkodási Koncesszió kapcsán. Az értékük miatt e körben érintett hulladékok hasznosítása biztosított, a kezelés a fémkereskedők elemi érdeke. Az elhagyott hulladékok problémája ebben a körben nem értelmezhető. A lakossági fémleadások nem vetnek fel közegészségügyi, köztisztasági, környezetvédelmi kockázatokat. Ezen hulladékok koncesszió alá tartozása nem igazolható, sőt a koncesszió elvével ellentétes.
- Az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó koncessziós társaság, a koncesszori alvállalkozók és az önkormányzatok indokolt költségeinek meghatározására és szabályozására, valamint az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásáért szedhető díjakkal kapcsolatos díjjavaslat elkészítésére vonatkozó alapelvekről és keretszabályokról szóló 16/2022. (XII.21.) MEKH rendelet(MEKH rendelet)értelmezte az állami hulladékgazdálkodási közfeladat alrendszereit. A MEKH rendelet a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység alatt általánosan nem értelmezi a természetes személyektől történő hulladékátvételt, így a természetes személyektől a háztartásokban keletkező fémhulladékok ösztönzővel történő átvételét, felvásárlását [3. § (1) 2. b) pont]. Az Egységes Hulladékgazdálkodási Koncesszió vonatkozásában különböző díjmeghatározási, díjjavaslattételi és díjfelügyeleti jogalkalmazói, valamint jogalkotói hatáskört is gyakorló MEKH szerint a természetes személyek értéket képviselő, fémkereskedelmi engedélyköteles fémhulladékainak az átvétele, felvásárlása, mint a Fémtörvény (2013. évi CXL. törvény) alapján végzett hulladékgazdálkodási tevékenység általánosan nem tartozik a hulladékgazdálkodási koncesszióhoz, így ezen tevékenységgel érintett hulladékok sem tartozhatnak a koncesszióhoz.
[1] Végső szakmai ajánlat 15. és 16. oldal
[2] Végső szakmai ajánlat 29. oldal
[3] Végső szakmai ajánlat 82. oldal
[4]Parlamenti végszavazást követően aT/13958-as irományszámú törvényjavaslatot dr. Áder János volt köztársasági elnök nem írta alá, az Alkotmánybíróságtól 3 kérdéskörben előzetes normakontrollt kért. Az AB a I/2105/2020 számú döntésében kimondottan a „lakossági fémleadásokat” (is) érintő kérdéskörben a következő megállapításokat tette: a) a szabályozás hatálya olyan hulladékokra is kiterjed – függetlenül attól, hogy ipari vagy más tevékenységből származnak –, amelyek magántulajdonban állnak, vagyoni értékkel bírnak, s amelyeket a hatályos szabályozás alapján a tulajdonosa értékesíteni jogosult, AB 13. old. [32].; b) a hulladék birtokosa (tulajdonosa) (…) olyan módon is gondoskodhat a hulladék kezeléséről, amely révén haszonra tesz szert, AB 14. old. [34];c) hulladéktulajdonosok vonatkozásában az alkotmányos tulajdonvédelem biztosítandó (…) AB 15. old [36]; d) (…) a jogalkotó feladata egy olyan, kellően differenciált rendszer megalkotása, amely egyszerre teremti meg a hulladéktulajdonosok ellentételezését (…) AB 15. old. [38].
(Az írás eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2024. május-júniusi lapszámában jelent meg nyomtatásban.)
További hírek a kategóriából
