A brazíliai Porto Alegrében is 1989-ben történt rendszerváltás: a polgárok nemcsak közvetlenül igényelhették bizonyos projektek beindítását, de a konkrét költésekbe is beleszólhattak. A részvételi büdzséirányításnak ezt a formáját ugyan nemrég felfüggesztették szülővárosában, de az elmúlt közel harminc évben 2700 önkormányzat vette át a modellt.
A részvételi „költségelés” vagy büdzséirányítás (budgeting) nem azt jelenti, hogy a polgárok beszállnak a projektek finanszírozásába, hanem hogy szavuk van abban, a város mire költi az adófizetők pénzét. A modellt 2700 önkormányzat vette át világszerte. De pont Porto Alegrében feneklett meg a módszer, s ottani hanyatlása most egy új tanulmány tárgya, amit a World Resources Institute ad ki, és az „Egy egyenlőbb város felé” címet viseli. Az egyenlőség a szolgáltatások egyenlőbb megoszlását jelenti. (Egyébként a davosi Világgazdasági Fórum antitézisének kitalált, a globalizáció kritikusait összeterelő World Social Forumot is Porto Alegrében rendezik meg évente.)
1989-ben Porto Alegre vezetése azért döntött a polgárok nagyobb döntéshozatali bevonása mellett, hogy így segítse a város rohamos fejlődését, és biztosítsa, hogy a lakosság lehető legnagyobb hányada részesüljön a város kínálta szolgáltatásokból. A város polgárai gyűléseken fogalmazhatták meg igényeiket, és szólhattak bele a közpénzek elköltésébe. A mechanizmus hangot adott a szegényebb néprétegeknek. A módszerrel azt is sikerült megvalósítani, hogy a társadalom alsó osztályai nagyobb mértékben részesüljenek a város alapszolgáltatásaiból.
A 2000-es évekre azonban elvesztette lendületét a módszer. Miért? Mert új pénzek váltak hozzáférhetővé szövetségi szinten, s ez a támogatás már nem követelte meg a többség – és főleg a szegények – szavát.
További hírek a kategóriából
