8 milliárd légkondicionáló gép lesz világszerte 2050-re, és ez hatalmas terhelést jelent majd a környezetnek, sőt, még a globális felmelegedésre is hatással lesz. 2016-ban "csak" 3,4 milliárd légkondi működött, amik összesen 2000 terawattóra áramot fogyasztottak - ez a globális áramfogyasztás tizede.
Ezzel több, mint egymilliárd tonna szén-dioxid kibocsátásért voltak felelősek. A mostani trendek szerint harminc év alatt háromszor ennyi áramot fogunk hűtésre fordítani globálisan, ez 2,1 milliárd tonna szén-dioxidot juttat majd a légkörbe. Főleg a melegebb, délebbi országokban kevés még a légkondi, és ahogy ezek az országok gazdagodnak, egyre többen képesek fizetni azért, hogy szobáik hűsen maradjanak. Kínából, Indiából és Indonéziából származik a kereslet növekedésének nagy része -derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) tanulmányából.
Az európai és észak-amerikaihoz képest a forró országok lakosainak életminőségén is többet javít a légkondicionálás. Az USA-ban és Japánban így is a háztartások több mint 90 százalékában van légkondi, Kína 60 százaléknál jár, míg az indiai háztartások csak 5 százalékában van hűtőeszköz. Szaúd-Arábia légkondicionáló berendezései pedig valósággal falják az áramot. Az ország áramfogyasztásának több, mint kétharmada, mintegy 70 százaléka ugyanis a helyi klímaberendezések számlájára írható.
A háztartások légkondi-ellátottsága értelemszerűen szorosan összefügg egy ország gazdaságával és az éghajlati szempontokból következő hűtési igénnyel. A légkondicionálók környezetre káros hatását erősíti, hogy a dél-kelet-ázsiai lakosság jellemzően a rossz hatékonyságú légkondikat veszi. Ezek nem csak energiahatékonyságban, hanem a hűtésre fordított rengeteg energia miatt is egyre nagyobb gondot fognak okozni.
További hírek a kategóriából
