Belegondolt-e már bárki, hogy mekkora a digitális lábnyoma? És hogy mikor erről beszélünk, nem csak a táplálkozásról, hűtésről-fűtésről, közlekedésről és hasonlókról van szó? Mekkora lehet a telefonálás, e-mail küldözgetés, vagy a mesterséges intelligencia használatának ökolábnyoma? Az egyre inkább digitalizálódó világban azonban ezzel a problémával foglalkozni most már elengedhetetlen.
Tudta, hogy egyetlen Google-keresés 02,-0,5 gramm CO2-egyenértékű káros gázkibocsátással jár? Picinek tűnik ez a száma azután is, ha megtudjuk, hogy 13-14 milliárd Google-keresést indítunk minden egyes napon? És mit szólnánk, ha kiderülne, hogy ha ugyanezt a feladatot az AI-vel végeztetjük el, akkor akár hússzor annyi is lehet a kibocsátás? A Z-Cast podcast május végén arra kereste a választ Huszics György, a Carbon.crane társalapítójával, vajon melyik szektornak a legnagyobb a digitális karbonlábnyoma és hogyan lehetne kisebb? Mit tehet egy cég és mit egy egyéni felhasználó?
Miből áll össze a digitális lábnyomunk?
Jellemzően a digitális eszközpark karbonkibocsátását jelenti - nem csak a CO2-t, hanem minden üvegházhatású gázt is beleértve. (A Carbon.crane a saját mérési módszertanát egyébként független szakértővel validáltatta, éppen annak érdekében, hogy valós méréseket készíthessenek, viszont - ahogy az ügyvezető fogalmaz - ne grammokon kelljen vitatkozni, hanem arról lehessen beszélgetni, hogyan indulhatnánk el a csökkentés irányába.)
-Attól, hogy a mobiltelefonunkon nincs se kémény, se kipufogó, még van kibocsátása - szögezi le Huszics György, hozzátéve: a téma eddig surranópályán volt, de egyre inkább előtérbe kerül, 2019-ben ugyanis 3,7 %-ra mérték meg a globális karbonlábnyomon belül. Ez egyelőre nem tűnik soknak, ám 2025-re duplázódást jósoltak a területen, ám ebbe nem számolták bele a kutatók a járványhelyzettel együtt járó digitális jelenlétet, sem a mesterséges intelligencia térnyerését. 2025-ben, bár ezt egyelőre nem mérte ki senki, két számjegyűnek kell lennie ennek az aránynak.
Napjainkban egyértelműen pazarlást látunk - a jelenlegi tartalomfogyasztást, online jelenlétet meg lehetne csinálni sokkal kevesebb energia ráfordítással is, mondja a szakértő. A képek optimalizálásával például akár 80 %-kal kevesebb is lehetne egy weboldal kibocsátási értéke. Civilként is vannak lehetőségek: állíthatunk a megnézendő videó felbontásán, alkalmazhatunk sötétített üzemmódot, leállíthatjuk a social media automatikus videóindító funkcióját - és egyáltalán: mennyit fogyasztunk ezekből a tartalmakból?
Kinek van ma digitális lábnyoma? Egyszerűbb a kérdést úgy feltenni: kinek nincs?
Napjainkban lassan a munkaerőpiacra kerülnek azon generációk tagjai, akik már „mobiltelefonnal a kezükben születtek” - ők már egyértelműen rendelkeznek ilyen lábnyommal. Összességében mindenki, aki barangol az interneten, mobilalkalmazást használ, digitális technológiával összefüggő szolgáltatást vesz igénybe, hagy ilyen lábnyomot. A médiatartalmakat közzé tevő, vagy a világhálón vásárlókat gyűjtő cégek szintén e kategória tagjai. A banki szolgáltatások, az online média és az egyébként elég jól optimalizált e-kereskedelem kiugróan magas karbonlábnyommal jár együtt.
A Carbon.crane egy nemzetközi know-how-on alapuló, saját maguk által tovább is fejlesztett módszert használ az egyes digitális eszközök előállítási és működési karbonlábnyomának kiszámítására. A modell azt vizsgálja, hogy ha valaki bármilyen tartalmat felhelyez a webszerverre, akkor mi történik az egyes látogatói reakcióknál? Mekkora energiabefektetéssel jár, hogy az adott tartalom letöltődik az említett webszerverről és „megérkezik”, majd kibomlik a felhasználó eszközén? Érdekes tanulság, hogy a kimutatható teljes mértékben kiszámítható karbonlábnyom fele a látogatói oldalra tevődik át, míg a webszerver kb. 10 %-ot képvisel, a maradékot pedig az adattranszfer teszi ki. A teljes folyamatot bemutatva a cégeknek elérhető, hogy a vállalatok felismerjék, nem csak saját maguknak tesznek jót az optimalizálással, hanem erőteljes társadalmi hatást is ki tudnak váltani.
Cégek esetében az optimalizált weboldal felépítése eleve kisebb energia befektetéssel jár, ez költség oldalon is megjelenik, magyarázza Huszics György. A kisebb méretű weboldal egyébként is gyorsabban fog betöltődni, ezzel előrébb sorolódik a kereséseknél (ez marketingszempontból nagyon fontos érv) és jobb felhasználói élményt hoz a lehetséges vásárolóknak.
Jó hír, hogy egyre többeknek fontos szempontok ezek, mind céges, mind egyéni látogatói szempontból.
Átgyűrűző hatás, olvasatlan hírlevelek, tonnányi CO2-kibocsátás
A céges karbonlábnyom mértéke természetesen nagyban függ az adott céges tevékenységtől. A mérési adatok szerint az össz-digitális karbonlábnyom kibocsátásért kétharmad-egyharmad arányban felelősek a cégek és a felhasználók (magánszemélyek), viszont tapasztalat az is: ha egy cég elkezd optimalizálni, az a hatás aztán tovább gyűrűzik a felhasználók felé is. Huszics György szerint azon vállalatok fogékonyak a digitális lábnyom célzott csökkentésére, amelyek amúgy is tesznek intézkedéseket a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóbb működés érdekében.
-Megnéztük az egyik legnagyobb digitális médiumot, egy hírportált, és felvázoltuk nekik, mi történne, ha csak a főoldalon leoptimalizálnánk az összes képet. Kiderült, hogy éves szinten kb. 290 tonna CO2-kibocsátás csökkenést tudnának elérni így.
Ezt az adatot úgy lehet jól megérteni, magyarázza tovább a digitális szakértő, hogy veszünk példaként egy másik vállalkozást, amely a saját járműflottájának jelentős részét (45 autót) elektromosra cserélt le, s így éves szinten 160 tonna CO2-kibocsátást tudott elérni. Gépjárműparkot lecserélni pedig azért mindenképpen bonyolultabb dolog, mint néhány kép méretét kisebbre állítani egy honlapon, képenként másfél perces munkát befektetve…
Naponta a világon kb. 300 milliárd kereskedelmi és céges e-mailt, hírlevelet küldünk el - a vizsgálatok szerint ennek 25 %-át nyitjuk meg, azaz 75%-uk teljesen felesleges és még jelentős károsanyag-kibocsátással is jár a címzetthez eljuttatása.
Digitális karbonlábnyom csökkentés - felsőfokon
Minden fronton érdemes ezzel a témakörrel foglalkozni, mert a társadalomban egyelőre nem általános kérdés - szögezi le Huszics György. A CC ezért összeállított egy egyetemi oktatási programot, amelyet háromórás workshop keretében mutatnak be a felsőoktatásban. 2023-ban négy egyetemen, pilotprogram szintjén indították, több egyetem is csatlakozott, most már nemzetközi érdeklődés is van a program iránt.
-Azért az egyetemisták, mert ez a generáció a holnap munkavállalói és a döntéshozói. Talán amikor nagy globális környezeti problémákról kezdünk el nekik mesélni, az nehezebben megfogható, de ha az a téma, hogy a te telefonod használata mit eredményez konkrétan. A közelmúltban a Klímahősök konferencián, egy kerekasztal-beszélgetés kapcsán a teremben levő középiskolások social media karbonlábnyomát mértük meg a helyszínen. Nem volt egészen pontos a mérésünk, de 20 tonnánál abbahagytuk…
További hírek a kategóriából
