Az idei évben június 24-re esett az úgynevezett Earth Overshoot Day, vagyis a Túllövés Napja. Ez a nap minden évben egy fordulópont: innentől kezdve az emberiség kollektív módon már olyan ökológiai tartalékokat használ, amelyeket a Föld ebben az évben már nem képes regenerálni. Az év hátralévő hónapjai ökológiai értelemben hiányban telnek – a globális társadalom ekkor már a jövő erőforrásait használja el, hitelből élünk. A fogalom nem új, és az általa jelzett probléma sem az. Ami változott, az a dátum: a hetvenes évek elején az év végi hónapokra esett, mára azonban rendszerint a nyár közepére tolódik. A trend világos: egyre gyorsabban éljük fel azt, ami adott évben megújulhatna, írja a Követ sajtóközleménye.
A Túlfogyasztás Napja a Global Footprint Network által meghatározott indikátor, amely két fő mutató – az ökológiai lábnyom és a biokapacitás – összevetéséből származik. Ez a mutató azt méri, mekkora biológiailag produktív föld- és vízfelület szükséges ahhoz, hogy előállítsuk mindazt, amit elfogyasztunk – pl. élelmet, energiát, alapanyagokat – és elnyeljük a keletkező hulladékokat, kibocsátásokat. Ezt a kapacitást „globális hektárban” (gha) fejezik ki, amely egy standardizált mérőszám (overshoot.footprintnetwork.org).
A legfrissebb adatok szerint az emberiség jelenlegi működéséhez évente 1,8 Föld biokapacitására lenne szükség – vagyis 80%-kal többet használunk fel, mint amennyi megújulhatna. Az alábbi ábrából tisztán kiolvasható a bevezetésben már említett trend, azaz hogy a Túllövés Napja mindig egyre hamarabb és hamarabb érkezik meg, egyértelműen kirajzolva a jelenleg uralkodó civilizációnk egyre inkább fenntarthatatlan működését.
A globális számok mögött természetesen megbújnak a térbeli különbségek. A Global Footprint Network országonként (Country Overshoot Day) is kiszámítja a Túllövés Napja dátumát, azt vizsgálva, hogy ha a világ minden lakosa úgy élne, mint egy adott ország állampolgára, akkor mikorra merülne ki a Föld éves regenerációs kapacitása.
Az Egyesült Államokban ez március elejére, Németországban május elejére, Magyarország esetében június 2-re, míg Ecuadorban vagy Indonéziában októberre–decemberre esik.
A Túlfogyasztás Napja nem pusztán ökológiai diagnózis, hanem egy mélyebb, civilizációs válságtünet szimbolikus jelölője. Az ipari-fogyasztói társadalom által meghatározott életforma – mely a gazdasági növekedésre, az anyag- és energiaintenzív működésre és a fogyasztásra épül – már régen átlépte azokat a környezeti határokat, amelyek között hosszú távon fenntartható maradhatna. A dátum évről évre korábbra tolódása világosan jelzi: nem átmeneti túllépésről van szó, hanem tartós rendszerszintű deficitről.
További hírek a kategóriából
