Melyik az az anyag, mely gyökerestül átalakította földi környezetünket? Nem az olaj, nem a műanyag, nem az acél. Hanem a beton. A víz után ez a legnagyobb mennyiségben és legszélesebb körben használt anyag a világon. De alapanyaga, az energiaintenzív eljárás során létrehozott cement óriási ökolábnyomot, légszennyezést hagy maga után.
A beton szó szerint a modern világ alapzata. Ha nem is betonból van a falazat, a lakóépületek alapját leggyakrabban a beton adja. Iskolák, kórházak, irodaházak, hidak, metróalagutak, vízerőművek – mindent betontalapzatra építünk.
A beton több szempontból is megfelelő anyag: időtálló, könnyen gyártható, bőségesen hozzáférhető anyagokból készül (cement, víz, kavics vagy homok), és ráadásul olcsó. A beton a legszélesebb körben használt, ember által gyártott anyag a világon. Felfedezése az ősi kultúrákhoz fűződik, hiszen a betont már 8000 éve is használták Szíriában és Jordániában padlózatok és föld alatti ciszternák kialakítására. A római Colosseumba és a Pantheonba is beépítettek betont (a 43 méteres átmérőjű dómjába). És ezek az építmények bizony bő kétezer évvel később is állnak.
A beton időtállósága ellen hat a modern kori gyakorlat, hogy acélrudakkal erősítik a betontömbök ellenálló képességét, mivel az acél képes belülről megtörni a betont, repedéseket okozni rajta.
A beton ökológiai tehertételébe több dolog is bejátszik. Vegyük sorra, mik ezek:
Évente 4 milliárd tonna cementet gyártunk. Hogy értsük, milyen nagy mennyiség ez, elég figyelembe venni, hogy az elmúlt 60 évben összesen 8 milliárd műanyagot gyártottunk (amiből három Franciaország nagyságú szemétsziget hömpölyög a Csendes-óceánon).
És ez még semmi. 2014-ben Bill Gates is meglepődött azon, hogy milyen nagy Kína cementfogyasztása. A Twitteren tette közzé azt az adatot, amit Vaclav Smil új könyvéből idézett: Kína három év alatt, 2011 és 2013 között több cementet használt fel (6,6 millió tonnát), mint amennyit az USA az egész 20. században (4,5 millió tonna).
Kína a globális cementgyártás több mint felét adja, s náluk található a legnagyobb vízerőmű is, a Három-szurdok gát, mely 181 méter magas, és 2335 méter széles. Megépítéséhez 16 millió köbméter betont használtak fel.
Per pillanat „jó” úton haladunk ahhoz, hogy a világ éves betonfogyasztása elérje az 5 milliárd tonnát.
Csakhogy a cement előállítása rendkívül energiaigényes folyamat – a mészkövet magas hőmérsékleten kell hevíteni –, a létrejövő kémiai reakció pedig szén-dioxidot termel, tehát ökolábnyoma két ok miatt is nagy.
A közvélemény ezzel kevéssé van tisztában, mert a közlekedést és az agráriumot tartja nagy kibocsátónak – de a cementgyártás az emberiség éves globális szén-dioxid-kibocsátásának 8 százalékáért felel, állítja a londoni Chatham House. 2016-ban 2,2 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátását okozta a cementipar.
Ha a cementgyártás egy ország lenne, akkor Kína és az USA után a harmadik legnagyobb üvegházgáz-kibocsátó nemzetállamnak számítana.
További hírek a kategóriából
