Amikor Dániáról és a környezetvédelemről beszélünk tudnunk kell, hogy egy rendkívül környezetbarát és előre gondolkodó ország. Vezető szerepet töltenek be a szélenergia felhasználásban és a közlekedési infrastruktúrájuk is kiváló. Íme néhány érdekesség a dán környezetvédelmi szokásokról.
Szinte az első dolog, ami mindenkinek eszébe jut Dániáról az nem más, mint hogy mindenki biciklivel közlekedik mindenhova, legyen az egy hétvégi kirándulás a családdal, vagy akár egy bevásárlás. A legtöbb dán úgy gondolja, hogy nem csak a környezetvédelem miatt, hanem leginkább a szabadság és az egészség megörzése végett kerékpároznak minden nap. A három legnagyobb dán városban, Koppenhágában, Århusban és Odenseben is rengeteg nagy cég reklámoz óriásplakátokon különböző termékeket, miközben a biciklivel közlekedő emberekre hívják fel a figyelmet. Úgy gondolják ezzel könnyen növekedhet a bicikli használók száma és tisztább, egészségesebb és élhetőbb városok fognak kialakulni.
Sokan nem tudják, de Dániában rengeteg újrahasznosító központ van.
A vizes palacktól kezdve egészen a dobozos sörig rengeteg fajta konzervdobozt vissza lehet váltani szinte minden nagyobb közértben és a szupermarketben egyaránt. Minden egyes visszaváltott darabért jár pár korona, ami a környezetvédelmen kívül egy jó motiváció, hogy miért vigyék vissza a dánok a palackokat. Sok dán munkahelyen, mint például a Trendhimnél külön gyüjtik az ételmaradékot, a papír, és műanyag hulladékot és az üditős dobozokat. Ezzel a módszerrel sokkal hatékonyabban tudják elszállítani a megmaradt szemetet.
2015-től kezdve az országban minden elektomos autóra vonatkozik az a szabály, hogy sem adót, sem parkolódíjat nem kell fizetni. Ennek hatására egyre több és több elektomos autót adnak el, ami nagy mértékben csökkenti a környezetszennyezést. A sok pozitív, környezetvédelmi szokás mellett azonban fontos tudni, hogy rengeteg ruhát halmoznak fel a dánok. Egy egyszerű, pamut pólónak az előállítási költsége körülbelül 22 korona, ami körülbelül 880 forintnyi összegnek felel meg. Őszintén ez egy elég magas költség, főleg, hogy minden egyes dán ember átlagosan 16 kg ruhát használ el egy évben.
A dán környezetvédelmi miniszter szerint fontos, hogy csökkentsék az ország pazarló szokásait, így most nagy részben a ruha használatára fognak összpontosítani. A miniszterelnök szerint mindenki tud valamit tenni a környezetvédelem érdekében - így például igyekszik jó minőségű ruhákat vásárolni, amiket hosszabb ideig tud hordani. Ezzel megelőzik, hogy ki kelljen őket dobni rövid idő után, és újat kelljen venni.
Fontos tudni, hogy a dánok a lehető legkisebb részt szeretnék beépíteni az országból, így a legtöbb autópálya kizárólag kétsávos. Azon kívül, hogy Dánia a második legboldogabb ország a világon a környezetvédelemre is ugyanakkora hangsúlyt próbálnak fektetni, mint a boldogságukra.
EU-ban Dániában a legmagasabb a szélenergia aránya az áramtermelésben
Az Európai Unióban a szélenergia a negyedik legjelentősebb energiafajta, 2016-ban az Európai Unió áramtermelésének mintegy 10 százalékát fedezte szélenergia. Tavaly Dániában volt a legmagasabb az unión belül az áram-előállításon belül a szélenergia aránya - derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat friss adataiból. Tavaly az EU-ban összesen termelt 3,1 millió gigawattóra áram mintegy 10 százalékát, 315 ezer gigawattórát szélerőművek állították elő. Ez a 2005-ös arány (2 százalék) ötszörösét jelenti.
A tavalyi adatok alapján a hőerőművek (49 %), atomerőművek (26 %) és vízerőművek (12 %) után szélerőművek (10 %) biztosították a legnagyobb arányban az EU áramellátását. Az EU tagállamai közül az előállított energián belül legnagyobb arányban Dániában (43 %), Litvániában (27 %), Írországban (21 %), Portugáliában (20 %), Spanyolországban (18 % ), Németországban (15 %) és az Egyesült Királyságban (14 %) felelt szélenergia az áramtermeléséért. Ugyanakkor az áramellátásban a szélenergia aránya nem érte el tavaly az 1 százalékot sem Máltán, Szlovéniában, Szlovákiában és Csehországban, szintén marginális, 2 százalék volt az aránya az áramtermelésen belül Lettországban és Magyarországon, míg a ráta 4 százalék körül alakult Franciaország, Luxemburg és Finnország esetében.
Az Európai Bizottság az energiaügyi, illetve a vállalkozásokat támogató igazgatóságainak támogatásával 2017. június 19-25. között rendezi meg a Fenntartható Energia Hét rendezvénysorozatot Brüsszelben és Európa-szerte.
Forrás: Greenfo | Kép: Flickr
Szinte az első dolog, ami mindenkinek eszébe jut Dániáról az nem más, mint hogy mindenki biciklivel közlekedik mindenhova, legyen az egy hétvégi kirándulás a családdal, vagy akár egy bevásárlás. A legtöbb dán úgy gondolja, hogy nem csak a környezetvédelem miatt, hanem leginkább a szabadság és az egészség megörzése végett kerékpároznak minden nap. A három legnagyobb dán városban, Koppenhágában, Århusban és Odenseben is rengeteg nagy cég reklámoz óriásplakátokon különböző termékeket, miközben a biciklivel közlekedő emberekre hívják fel a figyelmet. Úgy gondolják ezzel könnyen növekedhet a bicikli használók száma és tisztább, egészségesebb és élhetőbb városok fognak kialakulni.
Sokan nem tudják, de Dániában rengeteg újrahasznosító központ van.
A vizes palacktól kezdve egészen a dobozos sörig rengeteg fajta konzervdobozt vissza lehet váltani szinte minden nagyobb közértben és a szupermarketben egyaránt. Minden egyes visszaváltott darabért jár pár korona, ami a környezetvédelmen kívül egy jó motiváció, hogy miért vigyék vissza a dánok a palackokat. Sok dán munkahelyen, mint például a Trendhimnél külön gyüjtik az ételmaradékot, a papír, és műanyag hulladékot és az üditős dobozokat. Ezzel a módszerrel sokkal hatékonyabban tudják elszállítani a megmaradt szemetet.
2015-től kezdve az országban minden elektomos autóra vonatkozik az a szabály, hogy sem adót, sem parkolódíjat nem kell fizetni. Ennek hatására egyre több és több elektomos autót adnak el, ami nagy mértékben csökkenti a környezetszennyezést. A sok pozitív, környezetvédelmi szokás mellett azonban fontos tudni, hogy rengeteg ruhát halmoznak fel a dánok. Egy egyszerű, pamut pólónak az előállítási költsége körülbelül 22 korona, ami körülbelül 880 forintnyi összegnek felel meg. Őszintén ez egy elég magas költség, főleg, hogy minden egyes dán ember átlagosan 16 kg ruhát használ el egy évben.
A dán környezetvédelmi miniszter szerint fontos, hogy csökkentsék az ország pazarló szokásait, így most nagy részben a ruha használatára fognak összpontosítani. A miniszterelnök szerint mindenki tud valamit tenni a környezetvédelem érdekében - így például igyekszik jó minőségű ruhákat vásárolni, amiket hosszabb ideig tud hordani. Ezzel megelőzik, hogy ki kelljen őket dobni rövid idő után, és újat kelljen venni.
Fontos tudni, hogy a dánok a lehető legkisebb részt szeretnék beépíteni az országból, így a legtöbb autópálya kizárólag kétsávos. Azon kívül, hogy Dánia a második legboldogabb ország a világon a környezetvédelemre is ugyanakkora hangsúlyt próbálnak fektetni, mint a boldogságukra.
EU-ban Dániában a legmagasabb a szélenergia aránya az áramtermelésben
Az Európai Unióban a szélenergia a negyedik legjelentősebb energiafajta, 2016-ban az Európai Unió áramtermelésének mintegy 10 százalékát fedezte szélenergia. Tavaly Dániában volt a legmagasabb az unión belül az áram-előállításon belül a szélenergia aránya - derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat friss adataiból. Tavaly az EU-ban összesen termelt 3,1 millió gigawattóra áram mintegy 10 százalékát, 315 ezer gigawattórát szélerőművek állították elő. Ez a 2005-ös arány (2 százalék) ötszörösét jelenti.
A tavalyi adatok alapján a hőerőművek (49 %), atomerőművek (26 %) és vízerőművek (12 %) után szélerőművek (10 %) biztosították a legnagyobb arányban az EU áramellátását. Az EU tagállamai közül az előállított energián belül legnagyobb arányban Dániában (43 %), Litvániában (27 %), Írországban (21 %), Portugáliában (20 %), Spanyolországban (18 % ), Németországban (15 %) és az Egyesült Királyságban (14 %) felelt szélenergia az áramtermeléséért. Ugyanakkor az áramellátásban a szélenergia aránya nem érte el tavaly az 1 százalékot sem Máltán, Szlovéniában, Szlovákiában és Csehországban, szintén marginális, 2 százalék volt az aránya az áramtermelésen belül Lettországban és Magyarországon, míg a ráta 4 százalék körül alakult Franciaország, Luxemburg és Finnország esetében.
Az Európai Bizottság az energiaügyi, illetve a vállalkozásokat támogató igazgatóságainak támogatásával 2017. június 19-25. között rendezi meg a Fenntartható Energia Hét rendezvénysorozatot Brüsszelben és Európa-szerte.