• Rovatok
    • Hulladékgazdálkodás
    • Megújuló energia
    • Környezetvédelem
    • Finanszírozás
    • Oktatás, képzés
  • Magazin
  • Rendezvények
  • Kapcsolat
  • Rovatok
    • Hulladékgazdálkodás
    • Megújuló energia
    • Környezetvédelem
    • Finanszírozás
    • Oktatás, képzés
  • Magazin
  • Rendezvények
  • Kapcsolat

Háromöves tatu született a Szegedi Vadasparkban

MTI 2017.03.14 10:55
Hírek » Szemléletformálás

Déli háromöves tatu (Tolypeutes tricinctus), más néven matakó született a Szegedi Vadasparkban, a különleges állattal sétái során a látogatók is találkozhatnak - közölte Veprik Róbert igazgató az MTI-vel.

A Tisza-parti város állatkertjében 2011 óta nevelnek összegömbölyödve leginkább egy páncélozott labdára vagy rücskös sárgadinnyére hasonlító emlősöket. A tatufélék egy ősi, dél-amerikai emlőscsoportba, a vendégízületesek közé tartoznak, így a hasonlóan különös megjelenésű, és a Szegedi Vadasparkban is látható sörényes hangyászok, valamint a kétujjú lajhárok rokonai.

A korábban Szegeden felcseperedett matakók más európai állatkertekbe kerültek. A gondozók úgy döntöttek, hogy a legutóbb, tavaly októberben született tatut hozzászoktatják az emberi jelenléthez, hogy ne gömbölyödjön össze védekezésképpen, amikor megfogják. Az ifjú matakó kifejezetten bátor lett az emberek közelében, sőt örömmel fedez fel minden újdonságot. Sétái során a látogatók is találkozhatnak vele, sőt, akár meg is simogathatják páncélját.

A 35-45 centiméter hosszú, 2-3 kilogrammos matakó jellegzetessége, hogy termetes, hegyes karmain jár. Kifejezetten mókás látvány nyújt, ahogy szedi a lábait, mintha egy rajzfilm szereplője lenne. A tatukat védő bőrcsont-páncél az övezettségének köszönhetően kevésbé merev, mint a teknősöké. A háromöves tatuk tudnak a legzártabban összegömbölyödni veszély esetén, egy résnyi helyet sem hagyva a ragadozóknak, vagy éppen az állatorvosnak, aki megvizsgálná őket.

A matakó Dél-Amerika - Argentína, Bolívia, Brazília és Paraguay - száraz trópusi füves szavannáin él, mocsaras területek, száraz erdők mentén. Bár még gyakorinak számítanak, az élőhelyvesztés és a vadászat következtében a létszámuk folyamatosan csökken a természetes élőhelyükön. Elsősorban rovarokkal, azon belül is hangyákkal és termeszekkel táplálkozik, így Szegeden a hangyászok különleges takarmányán él. Főként kiváló szaglása vezérli a zsákmány felkutatásában.


Forrás: MTI | Kép: Zoo Szeged

  • Megosztás a Facebookon

További hírek a kategóriából
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált...
Közzétéve 2016.08.15 11:13
Több százezer forintot dobunk ki a szemétbe
Közzétéve 2016.09.14 11:46
Ötödik éve a hulladékcsökkentésért
Közzétéve 2016.09.16 11:50
  • Rovatok

    • Hulladékgazdálkodás
      466
    • Megújuló energia
      402
    • Környezetvédelem
      933
    • Finanszírozás
      163
    • Szemléletformálás
      640
    • Események, rendezvények
      101
    • Termékek, szolgáltatások, szponzoráció
      26
    • Oktatás, képzés
      18
    • Pályázati felhívások
      48
    • Innováció
      15
    • Sajtóközlemények
      37
    • Hirdetések
      4
    • Vélemény
      8
    • Jövő, menő
      2
  • Aktuális lapszám

    2025. május-június
  • A Zöld Ipar (ZIP) Magazin, a hulladékgazdálkodás, a megújuló energia és a környezetvédelem szakmai folyóirataként 2011 óta hónapról hónapra beszámol a három terület szereplőit leginkább foglalkoztató hazai és külföldi aktualitásokról.

  • kapcsolat

    • Tulajdonos és felelős kiadó: Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ)

      Postacím:
      1088 Budapest, Vas u. 12. II/2.

      Elérhetőség:
      Email: [email protected] | [email protected]
      Tel: 00361 422 1428

      Médiaajánlat

      Adatkezelési tájékoztató: itt elolvashatja.

  • Aktuális lapjánló

    Olvasson bele aktuális lapunkba.


© Copyright Zöld Ipar magazin
  • Keresés megkezdéséhez nyomja le az Enter billentyűt.