Hollandia az utóbbi években látványos lépéseket tett az energiatranzíció és az oroszországi fosszilis tüzelőanyagtól való függés mérséklésében, pedig a megújuló energiaforrásokból előállított energiafelhasználás tekintetében a 2020-as adatok szerint még a rosszul teljesítő EU-országok közé tartozott.[1] Az országban nemcsak a vasúti- és közúti infrastruktúra, hanem a villamos hálózat is túlterhelt. Ez utóbbi a háztartások elektrifikációja, a hőszivattyús hűtés-fűtés, elektromos töltők és napelem rendszerek rohamos telepítése miatt vált égető problémává.
A 2023. évi első féléves holland adatok alapján már az elektromos energiatermelés fele megújuló forrásokból származott, a nyári hónapokban túlnyomórészt napenergiából.[2] A sikeres energiatranzíció folytatásához a hálózat fejlesztése és az áram okos használata mellett az ipari létesítmények szerepe, a törvényben szabályozott energiahatékonysági kötelezettség is erős ösztönzőnek számít.
Már az 1993-as holland környezetvédelmi törvényben szerepelt az energiamegtakarítási kötelezettség. A költséghatékony energiafelhasználás konkrét kereteit azonban csak 2008-ban szabályozták. Azóta is érvényesek a felhasználási küszöbértékek, azaz a kötelezettség az éves szinten 50.000 kWh-nál nagyobb mennyiségű elektromos energiát vagy 25.000 köbméter földgáznál többet fogyasztó intézményekre és gazdálkodó szervezetekre terjed ki. Ez elsősorban energiaspórolást és nem zöldenergia termelést jelent, valamint az energiával kapcsolatos magatartás megváltoztatása mellett az öt éven belüli megtérülési idejű beruházásokat takarja.
A 2010-es években azonban az energiamegtakarításra vonatkozó várakozások csak szerény mértékben teljesültek, így az elismert intézkedések katalógusának módszerét használva 2019-benadatszolgáltatási kötelezettség lépett életbe. Ezt négyéves periódusokban kell teljesíteni, csakúgy, mint a 2012/27/EU irányelvszerinti EED-energiaaudit kötelezettséget. Ez utóbbi, európai uniós követelmény csak a középvállalkozásoknál nagyobb gazdálkodókra vonatkozik. Ez alapján az érintett vállalkozások minden energiahordozóra és minden tevékenységre energiamérleget állítanak fel, azaz az elemzés az elektromos áram- és gázfogyasztás mellett a transzportköltségekre, így az üzemanyag-használatra is kiterjed.
A hollandoknál 2023-ban indult a második adatszolgáltatási ciklus, melyhez a Holland Vállalkozási Ügynökség (RVO Nederland) új katalóguslistát állított össze az elismert intézkedésekről. Olyan kézenfekvő megoldásokra kell gondolni, mint a LED-del való világításkorszerűsítés, az épületek és a csővezetékek hőszigetelése, vagy az elektromos motorok hatékonyság-növelése. Az előírt befektetések a növekvő energiaárak mellett garantáltan öt éven belül megtérülnek. A listán szereplő intézkedések gazdasági és műszaki peremfeltételei nemcsak a beruházásról való döntést könnyítik meg a vállalkozók számára, hanem a hatóságok részéről is egyszerűbb ellenőrzést biztosítanak.
A sztenderd intézkedések listájától ugyanakkor el szabad térni. Az alternatív megoldásokhoz szükséges számítások, anyag- és munkaerőköltségek megállapításához összeállított segédletek bárki számára letölthetők,[3]ami ráadásul kiegészül az adott befektetéshez kapcsolódó pénzügyi ösztönzőkkel. Ez olyan energetikai beruházási támogatást takar, amelynél a költségek részben levonhatók az adott évi nyereségből (Energie-investeringsaftrek, EIA).
Az új elismert energiahatékonysági intézkedésekről szóló lista három fő kategóriára oszlik (épületek, kiszolgáló egységek és technológiai folyamatok), és mindegyik iparágra ugyanazok a küszöbértékek érvényesek. Ezek az intézkedések hasonlítanak a magyar energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) jegyzékére, de nem kell sem a pénzügyi megtérüléssel, sem a megspórolt energia kiszámításával foglalkozni. A bel- és kültéri világításkorszerűsítésnél maradva: a hagyományos izzók, halogén- és energiatakarékos lámpák, valamint TL8 és TL5 fénycsövek mindegyikét LED-re kell cserélni az elkövetkező öt évben, de az előírást TL5 esetén 6.100 évi üzemóra, míg közönséges izzókra már minimum 600 üzemóra esetén kell alkalmazni.[4]
A listán szereplő kötelező energiamonitoring-rendszert máris számos cég működteti. Ezek az elektromos energiát negyedórás bontásban, csúcs- és csúcsidőn kívüli időszakra bontva, míg a gázfogyasztást óránként regisztrálják. Ha túl magas az alapterhelés, a vasárnap délutáni fogyasztás, vagy a hetenkénti összehasonlítás mutat kiugró eltéréseket, akkor nemcsak azonnali beavatkozásra, hanem strukturált intézkedésekre is lehetőség nyílik. A nagyfogyasztókat pedig, mint a sűrített levegő rendszereket vagy a hűtőkompresszorokat, külön mérőórával javasolják ellátni. A villanymotorok optimális használata frekvenciaváltós megoldással, olykora motor teljes cseréjével fogadható el, de ez nem jelent ésszerűtlen korai cserét, vagy öt éven túli megtérülési időt. Az IE2 és IE3 kategóriájú szivattyúkat, kompresszorokat, vagy gépek részeként üzemelő elektromotorokatpéldául csak tervezett karbantartások, rekonstrukciók esetén kötelezőIE4-re cserélni. Ez az időpillanat nem biztos, hogy a következő 5 éves tervezési időre esik.
A nagyobb ipari létesítmények 2023-tól ennél szigorúbb adatszolgáltatásra vannak kötelezve. A 10 millió kWh éves elektromos áram vagy 170.000 m3 feletti földgáz (ekvivalens) használata szigorúbb elbírálás alá esik. Ezek gyakran egyébként is az IPPC hatálya alá tartozó engedélyköteles tevékenységet folytatnak (Magyarországon ez az egységes környezethasználati engedélyezésnek felel meg), és az elérhető legjobb technikákat (a BREF-referenciadokumentumok alapján) az energiahatékonyság terén eddig is alkalmazni kellett.[5]
Az energiavizsgálatról szóló adatszolgáltatás a 15 kW teljesítménynél nagyobb villanymotorok analízisével, szigetelésvizsgálattal, hulladékhő és hővisszanyerési lehetőségek feltérképezésével, a környezetbe bocsátott hőterhelési számításokkal egészül ki.
A hatékony hőhasznosítás az épületekre vonatkozó intézkedések között is fontos szerepet kap. Hollandiában a földalatti termikus energiatároló rendszereket a szezonális hűtési- és fűtési igény kiegészítéseként már több mint 30 éve alkalmazzák. Országszerte több mint 3.000 ilyen rendszer működik (2022 októberi adat)[6],de 10.000-es nagyságrendet prognosztizálnak az elkövetkező évekre.
Az aktuálisan elérhető kapacitásokról bárki tud tájékozódni a wkotool.nl honlapon. Egy jól működtetett rendszerrel 80% nyári épületklimatizálást és 50% téli fűtési energiát lehet megspórolni, de ez a gyakorlatban nem mindig teljesül. Szakértelem igénybevételével, jó karbantartással és monitorozással jelentősen javítható a hatásfokuk.[7]
A kötelező intézkedések listáján a korszerű fűtéstechnológiai alkalmazások között szerepelnek a hibrid hőszivattyúk (levegő-levegő vagy levegő-víz) is, melyek természetesen talajvizes megoldással is kiválthatók. Ezek a beruházások azonban várhatóan nem térülnek meg 5 éven belül.[8] A hibrid hőszivattyúkat a 70 kW névleges teljesítmény feletti gázfűtéstől kell kiegészítésként vagy önállóan alkalmazni, ha az épület szigetelése és a meglévő központi fűtés egyéb feltételei, valamint az elektromos hálózatra való csatlakozáskapacitásfeltételei is fennállnak.
A tetőre szerelhető napelem az egyetlen elismert energiahatékonysági intézkedés, mely nem a takarékos felhasználásra, hanem a megújuló energia termelésére irányul. Ezt 3x80 Ampernagyfogyasztói csatlakozástól és legalább 2.000 m2 tetőfelülettől, 300 kWp kapacitástól kötelező vizsgálni. Az elektromos hálózat transzport kapacitásproblémái azonban gátat szabhatnak a megvalósításnak, ezért a 300 kWp installáció teljes elektromos áram termelésének közvetlenül az épületen belül kell felhasználódnia. Ez az elektromos autótöltőkkel és jelentős gépjárműflottával rendelkező vállalatoknál reálisan megvalósítható.
A PV-panelek telepítése kapcsán a megtérülési idő számításához a Holland Vállalkozási Ügynökség külön módszert dolgozott ki a gazdálkodók részére. Ez alapján a bekerülési költség 2022 negyedik negyedévi árakon 500-600 euró/kWp között mozgott a 400 kWp feletti kapacitású napelem-rendszereknél.
[1]https://op.europa.eu/o/opportal-service/download-handler?identifier=9eebd868-da83-11ec-a95f-01aa75ed71a1&format=pdf&language=hu&productionSystem=cellar&part=
[2]https://www.cbs.nl/nl-nl/nieuws/2023/38/bijna-helft-elektriciteitsproductie-uit-hernieuwbare-bronnen
[3]https://www.rvo.nl/sites/default/files/2023-09/erkende-maatregelenlijst-eml-2023-berekeningen-v-1-1.xlsx
[4]https://www.rvo.nl/sites/default/files/2023-09/Erkende-maatregelenlijst-EML-2023-versie-1-2.xlsx
[5]https://ippc.kormany.hu/download/0/1a/70000/energiahatekonysag_utmutato_publikalasra1103.pdf
[6]https://www.nplw.nl/technieken/warmtebronnen/bodemenergie+en+wok/default.aspx ,
[7]Whitepaper-Unica-Ecopower-Behaalt-uw-WKO-het-maximale-rendement-02-2012.pdf
[8]https://www.rvo.nl/energiemaatregelen/gc2
További hírek a kategóriából
