Számos újdonsággal rukkol elő az idén Münchenben a környezetvédelem világvására. Május 14. és 18. között tartják a víz-, szennyvíz-, hulladék- és nyersanyag-gazdálkodás nemzetközi kiállítását, amely minden eddiginél nagyobb területen, új elrendezésben és újabb témákat felkarolva várja a látogatókat. Az idei IFAT-hoz kapcsolódva új projektbe is belevágtak a szervezők: az öt ország összesen ötezer lakosa kikérdezésén alapuló IFAT Környezetvédelmi Index megalkotásába.
Mindezt január második felében, Münchenben jelentették be a vásár szervezői azon a sajtótájékoztatón, amellyel elindult a 2018-as IFAT hivatalos programsorozata. A meghívott újságíróknak és a májusi vásáron résztvevő cégek közül közel száz képviselőinek a találkozását is lehetővé tevő médiadialógus keretében tartották a tájékoztatót, kiegészítve egy, a felméréshez és az abból készült tanulmányhoz kapcsolódó panelbeszélgetéssel.
Stefan Rummel, az IFAT-ot szervező Messe München ügyvezető igazgatója számolt be az idei újdonságokról, bejelentve, hogy befejeződött a müncheni vásárváros kiépítése, s az IFAT lesz az első olyan esemény, amely már kihasználja a két új csarnok kínálta lehetőséget. Húsz évig tartott a fejlesztés, amelynek végén a vásárvárosban mostantól 18 csarnok várja a kiállítókat és a látogatókat, összesen 36 futballpálya nagyságú fedett területen. Ennek megfelelően az eddigi legnagyobb területet elfoglaló vásárt rendezik az idén, amelyen 3100 kiállító mutatja be szerte a világból legújabb termékeit, szolgáltatásait. Egyelőre egyébként nincsenek végleges statisztikai adatok, hiszen a vásárig még hátravan pár hónap, de a szervezők arra számítanak, hogy minden tekintetben rekordokat fog majd hozni. Emlékeztetésként: a legutolsó, 2016-os IFAT-on 59 országból jöttek a kiállítók, akik a 168 országból érkezett közel 137 ezer (47 százalékban nem német) látogató előtt mutatkozhattak be, több mint 230 ezer négyzetméternyi területen.
Az idén – hangzott el a tájékoztatón – az új kiállítói terek kínálta alkalmat kihasználva optimalizálták, látogatóbarátibbá tették az egyes szakterületek bemutatási tereinek elosztását. Ahogy Rummel fogalmazott: ezzel is optimalizálni kívánták a látogatók számára a bemutató megtekintését. Fontos az is, hogy új tematikákkal bővült a vásár: először kínálnak központi platformot az oktatás és képzés, a tudomány és kutatás, a munkahely és karrier, valamint a startupok részére.
Szorosan az IFAT-hoz tartozik az is, hogy az idén másodszor adják át – a világvásár mentén – a legrangosabb környezetipari díjat, a „Green Tec Award”-ot. A május 13-án megrendezendő ünnepélyes díjkiosztóval is a környezetvédelem és a zöld életmód fontosságára igyekeznek felhívni a figyelmet.
A tájékoztatón mutatták be az első ízben elkészített „IFAT Environment Index”-et, amely – a klímavédelem fontosságával és aktualitásával összhangban – a szélsőséges időjárás témájában kérte ki az emberek véleményét. Ez nem véletlen, hiszen egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási események – szárazságoktól a vízözönön és az áradásokon keresztül a hurrikánokig –, amelyek szoros összefüggésben vannak azzal, ahogy kizsákmányoljuk a természetet. 2017 pedig a szélsőséges időjárási események kiugró éve volt – hangzott a témaválasztás indoklása. Öt ország – Németország mellett Kína, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország – összesen ötezer lakosát kérdezték arról, hogyan élik meg ezeket a szélsőséges eseményeket, mitől félnek, szerintük ki a felelős, illetve mit és kinek kellene tenni a megelőzésért és a védelemért. A felmérést egy független kutatóintézet készítette tavaly novemberben.
Kifejezetten kedvezőnek mondható, hogy az emberek többsége – az adott országtól persze függő számban, arányban – tisztában van azzal, hogy nekünk, állampolgároknak is van felelősségünk a helyzet kezelésében. A feltett kérdésre a németek 56 százaléka azt válaszolta, hogy a környezettel kapcsolatos városi projekteket a helyi önkormányzatoknak kell megvalósítaniuk, s ami kifejezetten érdekes, hogy a viszonylag centralizáltan működő Franciaország lakosainak 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a településeknek maguknak kell vezető szerepet játszaniuk az ilyen projektekben. Egyébként a németek 53 százaléka szerint a lakosságnak több gyakorlati segítséget kell ebben nyújtania. Az is igen előremutató a jövőre nézve, hogy az emberek 62 százaléka – legalábbis Németországban – elsősorban a megelőzést tartja fontosnak, s nem a kármentést. Nagy problémának tartják az extrém időjárást, annak hatásait: minden második német komolyan tart ezektől, de a franciáknak már 68, s a kínaiaknak is 57 százaléka nyilatkozott így. A megoldást a németek 45 százaléka az okos környezeti települési projektekben látja, a kínaiak körében ez az arány 59 százalék. A németek fele ehhez a digitális technológiákat hívná segítségül.
Borús kép – optimista szakértők
A felméréshez kapcsolódott a négy szakértő részvételével tartott panelbeszélgetés, amely az extrém időjárás kérdéskörének négy megközelítésben történő taglalására kínált így alkalmat. Dr. Stefan Rahmstorf klímakutató, Dr. Eberhard Faust kockázatkutató, dr. Markus Lade, a Siemens szakértője, és Gerhard Hauber tájmérnök a saját szakterületének feladatait, kihívásait és eredményeit mutatta be, nem egy konkrét, pozitív példával illusztrálva a mondandóját. Bár utóbb mind a négyen optimistának vallották magukat, azért a rövid bevezető előadásukból, illetve az azt követő vitából, majd kérdésekre adott válaszaikból igen sötét kép rajzolódott ki.
A tavalyi volt az eddigi második legmelegebb év azóta, hogy a 19. század elején elkezdték regisztrálni az adatokat. Az elmúlt három évben 1 százalékkal melegedett a klímánk, egyre több és súlyosabb az extrém trópusi vihar vagy éppen az extrém szárazság, s egyre nagyobbak az úgynevezett klímakockázatok. Az emberi áldozat mellett egyre nagyobbak az anyagi károk is: 2016-ban rögzítették az eddigi legnagyobb, időjárással összefüggő anyagi kárt, derült ki. S hogy ez megfoghatóbb legyen, konkrét példákon is szemléltették az előadók ezek nagyságát: például a szárazság okozta kaliforniai tüzek tavaly 10,5 milliárd dolláros kárt okoztak csak az ottani szőlőtermesztőknek, a dél-európai szárazság 3,8 milliárdos kárt hagyott maga után, az indiai monszun 3,5 a kínai pedig 6 milliárdnyi kárt okozott. A megoldás részeként a természethez kell fordulnunk – a természettől sokat lehet ugyanis tanulni, például annak rugalmasságát. Erre kiváló példa Koppenhága vagy Szingapúr, ahol olyan megoldásokat keresnek, amelyek a mai gyakorlattól eltérően kezelik az extrém időjárási körülményeket. Például az ázsiai városállamban nagy esőzések idején elárasztják a nagy parkokat, így nem szabadul rá a felesleges víz a csatornarendszerre, ami amúgy sem bírná. A dán fővárosban szintén a minél több természetes védelemre helyezik a hangsúlyt, ami ugyan akár egy egész generációt is felölelő idő alatt változtatja meg a város képét, de megoldást kínál a továbblépésre is.
Amire szükség van, az az idő, a türelem, az, hogy megértsük, nem egyik napról a másikra javul majd a helyzet, s ebben a folyamatban mindenkinek szerepet kell játszania – az egyéntől kezdve a civil szervezeteken át a helyi és az országos kormányzatig bezárólag. Első lépésként a szemléletet kell megváltoztatni, ehhez kell rendelni az innovációs, technológiai eredményeket. Lépésenként kell haladni, de halogatni nem szabad – holisztikus megközelítésre van szükség, s mindenkinek együtt kell dolgoznia, együtt kell működnie – ez a kulcskérdés.
(Részletes, aktuális információ a vásárról a www.ifat.de honlapon található.)
Forrás: ZIP Magazin | Kép: IFAT
Mindezt január második felében, Münchenben jelentették be a vásár szervezői azon a sajtótájékoztatón, amellyel elindult a 2018-as IFAT hivatalos programsorozata. A meghívott újságíróknak és a májusi vásáron résztvevő cégek közül közel száz képviselőinek a találkozását is lehetővé tevő médiadialógus keretében tartották a tájékoztatót, kiegészítve egy, a felméréshez és az abból készült tanulmányhoz kapcsolódó panelbeszélgetéssel.
Stefan Rummel, az IFAT-ot szervező Messe München ügyvezető igazgatója számolt be az idei újdonságokról, bejelentve, hogy befejeződött a müncheni vásárváros kiépítése, s az IFAT lesz az első olyan esemény, amely már kihasználja a két új csarnok kínálta lehetőséget. Húsz évig tartott a fejlesztés, amelynek végén a vásárvárosban mostantól 18 csarnok várja a kiállítókat és a látogatókat, összesen 36 futballpálya nagyságú fedett területen. Ennek megfelelően az eddigi legnagyobb területet elfoglaló vásárt rendezik az idén, amelyen 3100 kiállító mutatja be szerte a világból legújabb termékeit, szolgáltatásait. Egyelőre egyébként nincsenek végleges statisztikai adatok, hiszen a vásárig még hátravan pár hónap, de a szervezők arra számítanak, hogy minden tekintetben rekordokat fog majd hozni. Emlékeztetésként: a legutolsó, 2016-os IFAT-on 59 országból jöttek a kiállítók, akik a 168 országból érkezett közel 137 ezer (47 százalékban nem német) látogató előtt mutatkozhattak be, több mint 230 ezer négyzetméternyi területen.
Az idén – hangzott el a tájékoztatón – az új kiállítói terek kínálta alkalmat kihasználva optimalizálták, látogatóbarátibbá tették az egyes szakterületek bemutatási tereinek elosztását. Ahogy Rummel fogalmazott: ezzel is optimalizálni kívánták a látogatók számára a bemutató megtekintését. Fontos az is, hogy új tematikákkal bővült a vásár: először kínálnak központi platformot az oktatás és képzés, a tudomány és kutatás, a munkahely és karrier, valamint a startupok részére.
Szorosan az IFAT-hoz tartozik az is, hogy az idén másodszor adják át – a világvásár mentén – a legrangosabb környezetipari díjat, a „Green Tec Award”-ot. A május 13-án megrendezendő ünnepélyes díjkiosztóval is a környezetvédelem és a zöld életmód fontosságára igyekeznek felhívni a figyelmet.
A tájékoztatón mutatták be az első ízben elkészített „IFAT Environment Index”-et, amely – a klímavédelem fontosságával és aktualitásával összhangban – a szélsőséges időjárás témájában kérte ki az emberek véleményét. Ez nem véletlen, hiszen egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási események – szárazságoktól a vízözönön és az áradásokon keresztül a hurrikánokig –, amelyek szoros összefüggésben vannak azzal, ahogy kizsákmányoljuk a természetet. 2017 pedig a szélsőséges időjárási események kiugró éve volt – hangzott a témaválasztás indoklása. Öt ország – Németország mellett Kína, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország – összesen ötezer lakosát kérdezték arról, hogyan élik meg ezeket a szélsőséges eseményeket, mitől félnek, szerintük ki a felelős, illetve mit és kinek kellene tenni a megelőzésért és a védelemért. A felmérést egy független kutatóintézet készítette tavaly novemberben.
Kifejezetten kedvezőnek mondható, hogy az emberek többsége – az adott országtól persze függő számban, arányban – tisztában van azzal, hogy nekünk, állampolgároknak is van felelősségünk a helyzet kezelésében. A feltett kérdésre a németek 56 százaléka azt válaszolta, hogy a környezettel kapcsolatos városi projekteket a helyi önkormányzatoknak kell megvalósítaniuk, s ami kifejezetten érdekes, hogy a viszonylag centralizáltan működő Franciaország lakosainak 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a településeknek maguknak kell vezető szerepet játszaniuk az ilyen projektekben. Egyébként a németek 53 százaléka szerint a lakosságnak több gyakorlati segítséget kell ebben nyújtania. Az is igen előremutató a jövőre nézve, hogy az emberek 62 százaléka – legalábbis Németországban – elsősorban a megelőzést tartja fontosnak, s nem a kármentést. Nagy problémának tartják az extrém időjárást, annak hatásait: minden második német komolyan tart ezektől, de a franciáknak már 68, s a kínaiaknak is 57 százaléka nyilatkozott így. A megoldást a németek 45 százaléka az okos környezeti települési projektekben látja, a kínaiak körében ez az arány 59 százalék. A németek fele ehhez a digitális technológiákat hívná segítségül.
Borús kép – optimista szakértők
A felméréshez kapcsolódott a négy szakértő részvételével tartott panelbeszélgetés, amely az extrém időjárás kérdéskörének négy megközelítésben történő taglalására kínált így alkalmat. Dr. Stefan Rahmstorf klímakutató, Dr. Eberhard Faust kockázatkutató, dr. Markus Lade, a Siemens szakértője, és Gerhard Hauber tájmérnök a saját szakterületének feladatait, kihívásait és eredményeit mutatta be, nem egy konkrét, pozitív példával illusztrálva a mondandóját. Bár utóbb mind a négyen optimistának vallották magukat, azért a rövid bevezető előadásukból, illetve az azt követő vitából, majd kérdésekre adott válaszaikból igen sötét kép rajzolódott ki.
A tavalyi volt az eddigi második legmelegebb év azóta, hogy a 19. század elején elkezdték regisztrálni az adatokat. Az elmúlt három évben 1 százalékkal melegedett a klímánk, egyre több és súlyosabb az extrém trópusi vihar vagy éppen az extrém szárazság, s egyre nagyobbak az úgynevezett klímakockázatok. Az emberi áldozat mellett egyre nagyobbak az anyagi károk is: 2016-ban rögzítették az eddigi legnagyobb, időjárással összefüggő anyagi kárt, derült ki. S hogy ez megfoghatóbb legyen, konkrét példákon is szemléltették az előadók ezek nagyságát: például a szárazság okozta kaliforniai tüzek tavaly 10,5 milliárd dolláros kárt okoztak csak az ottani szőlőtermesztőknek, a dél-európai szárazság 3,8 milliárdos kárt hagyott maga után, az indiai monszun 3,5 a kínai pedig 6 milliárdnyi kárt okozott. A megoldás részeként a természethez kell fordulnunk – a természettől sokat lehet ugyanis tanulni, például annak rugalmasságát. Erre kiváló példa Koppenhága vagy Szingapúr, ahol olyan megoldásokat keresnek, amelyek a mai gyakorlattól eltérően kezelik az extrém időjárási körülményeket. Például az ázsiai városállamban nagy esőzések idején elárasztják a nagy parkokat, így nem szabadul rá a felesleges víz a csatornarendszerre, ami amúgy sem bírná. A dán fővárosban szintén a minél több természetes védelemre helyezik a hangsúlyt, ami ugyan akár egy egész generációt is felölelő idő alatt változtatja meg a város képét, de megoldást kínál a továbblépésre is.
Amire szükség van, az az idő, a türelem, az, hogy megértsük, nem egyik napról a másikra javul majd a helyzet, s ebben a folyamatban mindenkinek szerepet kell játszania – az egyéntől kezdve a civil szervezeteken át a helyi és az országos kormányzatig bezárólag. Első lépésként a szemléletet kell megváltoztatni, ehhez kell rendelni az innovációs, technológiai eredményeket. Lépésenként kell haladni, de halogatni nem szabad – holisztikus megközelítésre van szükség, s mindenkinek együtt kell dolgoznia, együtt kell működnie – ez a kulcskérdés.
(Részletes, aktuális információ a vásárról a www.ifat.de honlapon található.)
További hírek a kategóriából
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált...
Közzétéve 2016.08.15 11:13
Több százezer forintot dobunk ki a szemétbe
Közzétéve 2016.09.14 11:46
Ötödik éve a hulladékcsökkentésért
Közzétéve 2016.09.16 11:50
