Irma megérkezett Floridába és a poklot hozta magával: Miami belvárosa részben víz alá került, több mint hárommillió háztartás maradt áram nélkül, tízezrek éjszakázhatnak szükségszállásokon. A hurrikánszezon bepillantást nyújtott abba, mi vár mindannyiunkra, ha nem fékezzük meg a globális felmelegedést.
Elsöprő erővel érte el az Irma hurrikán Florida dél-keleti csücskét. Ugyan a vihar erőssége némileg csökkent, az amerikai televíziós társaságok jelentése szerint még mindig 215 kilométeres szelekkel, özönvízszerű esőzéssel és 4-5 méteres viharhullámokkal csapott le az állam legnagyobb városára, Miami-ra. Miamiban este hét órától kijárási tilalmat vezettek be, Dél- és Közép-Floridában már több mint 3 milliónyian vannak áram nélkül. Komoly károk keletkeztek a miami repülőtér berendezéseiben is.
Florida déli és középső vidékein mintegy 6 és fél millió ember számára rendeltek el evakuálást és nagyon kevesen vannak, akik nem hallgattak a kormányzó felhívására és otthonukban maradtak. Hozzájuk intézett felhívást Rick Scott kormányzó vasárnap este, s arra szólított fel mindenkit, hogy ne menjen ki, mert az utcákon hömpölygő, helyenként derékig érő víz szinte bizonyosan fertőző. Tetézi a bajt, hogy Miamiban és környékén két tornádót észleltek, Florida déli részein pedig többet is. Az állam egész területén tornádóriadó van érvényben.
Magyarországot is lefedné
A hurrikánok átmérője akár 1200 kilométer is lehet, ha Magyarország felett elterülne, teljesen befedné az ország területét – mondta Juhász Árpád geológus az M1 aktuális csatornán. „Az örvénylő rendszer úgy megy, akár a búgócsiga. Meg lehet adni egy pásztát, azaz sávot, hogy merre fog haladni, de hogy ezen belül 200 kilométerre jobbra, vagy balra tér el, azt nagyon nehéz előre megítélni. Ahol például az Irma mindent letarolt, ott a szigetek maguk is kanyarodnak, és fokozatosan térülnek el az észak-dél tengelytől nyugat felé. Így érnek a Nagy-Antillákhoz és Kubához, onnan pedig már csak egy ugrás Florida déli csücske. Ezt a pásztát lehet kijelölni, de hogy a szigetek közül a hurrikán pontosan melyiket éri el, azt nem lehetett előre pontosan tudni” – tette hozzá.
„Idén olyan mértékig felmelegedett az Atlanti-óceán vize (26,5-27 Celsius fokra) az Egyenlítőhöz közel lévő régióban, hogy ez felerősíti a párolgást. Vannak hidegebb évek, amikor ennyire nem melegszik föl, akkor kevesebb hurrikán vagy tájfun jelentkezik” – mutatott rá.
Nem véletlen egybeesés az, hogy egyre több pusztító erejű hurrikánnak vagyunk tanúi, a klímaváltozás hatásai már nem nehezen megfoghatóak. Valós időben látjuk azokat, az elmúlt két hét ennek szomorú élő bizonyítéka – hangoztatta Michael Mann, a pennsylvaniai egyetem klímakutatója a négy szokatlanul erős atlanti-óceáni hurrikán, köztük a Harvey és az Irma gyors egymás utáni formálódásáról.
Nem véletlenül most csapnak le a viharok
„Nem véletlen egybeesés az, hogy egyre több pusztító erejű hurrikánnak vagyunk tanúi, a klímaváltozás hatásai már nem nehezen megfoghatóak. Valós időben látjuk azokat, az elmúlt két hét ennek szomorú élő bizonyítéka” – hangoztatta Michael Mann, a pennsylvaniai egyetem klímakutatója a négy szokatlanul erős atlanti-óceáni hurrikán, köztük a Harvey és az Irma gyors egymás utáni formálódásáról.
„Az elmúlt néhány évben a tengerek felszínének hőmérséklete globálisan a legmelegebb volt a feljegyzések kezdete óta, a legerősebb hurrikánokat jegyeztük fel mind az északi, mind a déli féltekén, mind a Csendes-óceánon, mind az Atlanti-óceánon, ahonnan a jelenleg is tomboló Irma kialakult” – tette hozzá a kutató. A melegebb tengervíz-hőmérséklet több nedvességet, több csapadékot és erősebb viharokat eredményez.
Idén az első pusztító erejű hurrikán a Harvey volt, amely elmosta Texas államot, majd három nagy erejű vihar formálódott egy időben az Atlanti-óceánon, az Irma, a Katia és a José. A Mexikóra szombat hajnalban lecsapott Katia már trópusi viharrá szelídült. A négyes erősségű José azonban gyorsan halad az Irma nyomában, és jelenleg a karibi térséget tizedeli.
Forrás: Klíma Blog | Kép: BusinessInsider.com
Elsöprő erővel érte el az Irma hurrikán Florida dél-keleti csücskét. Ugyan a vihar erőssége némileg csökkent, az amerikai televíziós társaságok jelentése szerint még mindig 215 kilométeres szelekkel, özönvízszerű esőzéssel és 4-5 méteres viharhullámokkal csapott le az állam legnagyobb városára, Miami-ra. Miamiban este hét órától kijárási tilalmat vezettek be, Dél- és Közép-Floridában már több mint 3 milliónyian vannak áram nélkül. Komoly károk keletkeztek a miami repülőtér berendezéseiben is.
Florida déli és középső vidékein mintegy 6 és fél millió ember számára rendeltek el evakuálást és nagyon kevesen vannak, akik nem hallgattak a kormányzó felhívására és otthonukban maradtak. Hozzájuk intézett felhívást Rick Scott kormányzó vasárnap este, s arra szólított fel mindenkit, hogy ne menjen ki, mert az utcákon hömpölygő, helyenként derékig érő víz szinte bizonyosan fertőző. Tetézi a bajt, hogy Miamiban és környékén két tornádót észleltek, Florida déli részein pedig többet is. Az állam egész területén tornádóriadó van érvényben.
Magyarországot is lefedné
A hurrikánok átmérője akár 1200 kilométer is lehet, ha Magyarország felett elterülne, teljesen befedné az ország területét – mondta Juhász Árpád geológus az M1 aktuális csatornán. „Az örvénylő rendszer úgy megy, akár a búgócsiga. Meg lehet adni egy pásztát, azaz sávot, hogy merre fog haladni, de hogy ezen belül 200 kilométerre jobbra, vagy balra tér el, azt nagyon nehéz előre megítélni. Ahol például az Irma mindent letarolt, ott a szigetek maguk is kanyarodnak, és fokozatosan térülnek el az észak-dél tengelytől nyugat felé. Így érnek a Nagy-Antillákhoz és Kubához, onnan pedig már csak egy ugrás Florida déli csücske. Ezt a pásztát lehet kijelölni, de hogy a szigetek közül a hurrikán pontosan melyiket éri el, azt nem lehetett előre pontosan tudni” – tette hozzá.
„Idén olyan mértékig felmelegedett az Atlanti-óceán vize (26,5-27 Celsius fokra) az Egyenlítőhöz közel lévő régióban, hogy ez felerősíti a párolgást. Vannak hidegebb évek, amikor ennyire nem melegszik föl, akkor kevesebb hurrikán vagy tájfun jelentkezik” – mutatott rá.
Nem véletlen egybeesés az, hogy egyre több pusztító erejű hurrikánnak vagyunk tanúi, a klímaváltozás hatásai már nem nehezen megfoghatóak. Valós időben látjuk azokat, az elmúlt két hét ennek szomorú élő bizonyítéka – hangoztatta Michael Mann, a pennsylvaniai egyetem klímakutatója a négy szokatlanul erős atlanti-óceáni hurrikán, köztük a Harvey és az Irma gyors egymás utáni formálódásáról.
Nem véletlenül most csapnak le a viharok
„Nem véletlen egybeesés az, hogy egyre több pusztító erejű hurrikánnak vagyunk tanúi, a klímaváltozás hatásai már nem nehezen megfoghatóak. Valós időben látjuk azokat, az elmúlt két hét ennek szomorú élő bizonyítéka” – hangoztatta Michael Mann, a pennsylvaniai egyetem klímakutatója a négy szokatlanul erős atlanti-óceáni hurrikán, köztük a Harvey és az Irma gyors egymás utáni formálódásáról.
„Az elmúlt néhány évben a tengerek felszínének hőmérséklete globálisan a legmelegebb volt a feljegyzések kezdete óta, a legerősebb hurrikánokat jegyeztük fel mind az északi, mind a déli féltekén, mind a Csendes-óceánon, mind az Atlanti-óceánon, ahonnan a jelenleg is tomboló Irma kialakult” – tette hozzá a kutató. A melegebb tengervíz-hőmérséklet több nedvességet, több csapadékot és erősebb viharokat eredményez.
Idén az első pusztító erejű hurrikán a Harvey volt, amely elmosta Texas államot, majd három nagy erejű vihar formálódott egy időben az Atlanti-óceánon, az Irma, a Katia és a José. A Mexikóra szombat hajnalban lecsapott Katia már trópusi viharrá szelídült. A négyes erősségű José azonban gyorsan halad az Irma nyomában, és jelenleg a karibi térséget tizedeli.
További hírek a kategóriából
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált...
Közzétéve 2016.08.15 11:13
Több százezer forintot dobunk ki a szemétbe
Közzétéve 2016.09.14 11:46
Ötödik éve a hulladékcsökkentésért
Közzétéve 2016.09.16 11:50
