Rosszul tesszük, hogy erősen a fajok kipusztulására fókuszálunk, mert azt a félrevezető tévhitet tápláljuk, hogy a Föld biológiai rendszere nincs közvetlen veszélyben, és csak szép lassan kezdődik el a következő tömeges kipusztulási hullám - ezt írják kutatók az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának lapjában.
Elterjedt és ritka fajok helyi populációi, több milliárd egyed pusztult el az elmúlt évtizedekben. A tudósok igen egyszerű okokat neveznek meg: az emberiség túlnépesedése, túlfogyasztása, valamint az állatok élőhelyének zsugorodása okozta a rendkívüli mértékű pusztulást. A PNAS cikkét jegyző kutatók 27 500 szárazföldi gerinces fajról begyűjtött adatokat elemeztek.
Korábbi tanulmányok arra mutattak rá, hogy a fajok kihalása sokkal gyorsabban megtörténik, mint bármikor az elmúlt évmilliók során, de így is elég ritkán tűnnek el fajok, és emiatt gondoljuk azt, hogy a biológiai sokszínűség csökkenése csak lassan megy végbe. Ez a friss tanulmány azonban egészen más irányból közelítette meg a kérdést.
A tudósok azokat a fajokat is megvizsgálták, amelyek populációja az élőhelyük zsugorodása miatt csökkent, azaz egyre kevesebb helyen fordulnak elő. A csökkenő populációjú több ezernyi fajnak az egyharmadát nem tekintjük kihalófélben lévő állatnak, ugyanakkor az elmúlt évtizedekben az állatok egyedszámának akár ötven százalékát is elveszíthettük.
A tanulmány szerzői szerint ennek a biológiai kivégzésnek egyértelműen nagyons súlyos ökológiai, gazdasági és társadalmi következményei lesznek.
Az emberiség végül súlyos árat fizet azért, amiért megtizedeli az egyetlen élővilágot, amit a világegyetemben ismerünk.
Nincsenek illúzióik a következő évtizedekkel kapcsolatban: minden jel arra utal, hogy még erőteljesebben pusztítani fogjuk a biológiai sokszínűséget.
A vadállatok azért halnak ki, mert
Az emberi civilizáció működése nagyban függ az élővilág szolgáltatásaitól, amiben a növények beporzása, az élhető klíma biztosítása, az élelmiszerellátás fenntartása, a tiszta levegő és tiszta víz egyeránt benne van - idézte a Guardian a tanulmány egyik szerzőjét, a Stanford Egyetemen dolgozó Paul Ehrlichet, aki A népesedési bomba című 1968-as, igen vitatott művével szerzett hírnevet.
A PNAS tanulmányának szerzői szerint sokkal előrehaladottabb a hatodik kihalási hullám, mint azt eddig gondoltuk. Ezt a felvetést azonban más tudósok vitatják. A Duke Egyetemen dolgozó Stuart Pimm professzor a Guardiannak azt nyilatkozta, hogy szerinte még nem kezdődött el a kihalási hullám, csak a peremén állunk. Pimm arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak visszaszoruló fajok vannak, hanem olyanok is, amelyeknek sikerült gondoskodni a védelméről.
Forrás: Index | Kép: Borgen Magazine
Elterjedt és ritka fajok helyi populációi, több milliárd egyed pusztult el az elmúlt évtizedekben. A tudósok igen egyszerű okokat neveznek meg: az emberiség túlnépesedése, túlfogyasztása, valamint az állatok élőhelyének zsugorodása okozta a rendkívüli mértékű pusztulást. A PNAS cikkét jegyző kutatók 27 500 szárazföldi gerinces fajról begyűjtött adatokat elemeztek.
Korábbi tanulmányok arra mutattak rá, hogy a fajok kihalása sokkal gyorsabban megtörténik, mint bármikor az elmúlt évmilliók során, de így is elég ritkán tűnnek el fajok, és emiatt gondoljuk azt, hogy a biológiai sokszínűség csökkenése csak lassan megy végbe. Ez a friss tanulmány azonban egészen más irányból közelítette meg a kérdést.
A tudósok azokat a fajokat is megvizsgálták, amelyek populációja az élőhelyük zsugorodása miatt csökkent, azaz egyre kevesebb helyen fordulnak elő. A csökkenő populációjú több ezernyi fajnak az egyharmadát nem tekintjük kihalófélben lévő állatnak, ugyanakkor az elmúlt évtizedekben az állatok egyedszámának akár ötven százalékát is elveszíthettük.
A tanulmány szerzői szerint ennek a biológiai kivégzésnek egyértelműen nagyons súlyos ökológiai, gazdasági és társadalmi következményei lesznek.
Az emberiség végül súlyos árat fizet azért, amiért megtizedeli az egyetlen élővilágot, amit a világegyetemben ismerünk.
Nincsenek illúzióik a következő évtizedekkel kapcsolatban: minden jel arra utal, hogy még erőteljesebben pusztítani fogjuk a biológiai sokszínűséget.
A vadállatok azért halnak ki, mert
- pusztítjuk az élőhelyüket
- túlvadásszuk őket
- megváltoztatjuk a földi klímát
- elősegítjük az idegen fajok invázióját
Az emberi civilizáció működése nagyban függ az élővilág szolgáltatásaitól, amiben a növények beporzása, az élhető klíma biztosítása, az élelmiszerellátás fenntartása, a tiszta levegő és tiszta víz egyeránt benne van - idézte a Guardian a tanulmány egyik szerzőjét, a Stanford Egyetemen dolgozó Paul Ehrlichet, aki A népesedési bomba című 1968-as, igen vitatott művével szerzett hírnevet.
A PNAS tanulmányának szerzői szerint sokkal előrehaladottabb a hatodik kihalási hullám, mint azt eddig gondoltuk. Ezt a felvetést azonban más tudósok vitatják. A Duke Egyetemen dolgozó Stuart Pimm professzor a Guardiannak azt nyilatkozta, hogy szerinte még nem kezdődött el a kihalási hullám, csak a peremén állunk. Pimm arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak visszaszoruló fajok vannak, hanem olyanok is, amelyeknek sikerült gondoskodni a védelméről.
További hírek a kategóriából
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált...
Közzétéve 2016.08.15 11:13
Több százezer forintot dobunk ki a szemétbe
Közzétéve 2016.09.14 11:46
Ötödik éve a hulladékcsökkentésért
Közzétéve 2016.09.16 11:50
