Sokkal kisebb gépek használatával, kevesebb takarmányfogyasztással, vízhasználattal és üvegházgázkibocsátással jár az ízeltlábúak tenyésztése, mint a négylábú jószágoké. A bogarak teste fehérjében dús élelemként szolgálhat. Undorunkat legyőzendő, valószínűleg por formában lesz a legnépszerűbb a rovarfehérje. Svájcban már kapható bogárburger, az Ikea is tervezi árusítását.
Új biznisz fejlődik az élelmiszeripar perifériáján. Per pillanat elszörnyedünk, ha rovart találunk az ételünkben, de néhány éven belül talán étrendünk része lesz. Jelenleg nagyjából 340 millió dollárt tesz ki a rovar-alapú élelmiszeripar éves forgalma, ami nem igazán nagy volumen. A Meticulous Research marketingkutató cég szerint 2023-ra az éves globális árbevétel megháromszorozódhat és 1,18 milliárd dollárra nőhet.
Ugyan körülbelül kétmilliárd ember étrendjében szereplnek a rovarok, vagyis a 7,6 milliárd fős emberiség jókora hányada hozzá van szokva az ízeltlábúak elfogyasztásához, a nyugati világban még mindig ódzkodunk ettől. Angelina Jolie 2017-ben tett kambodzsai látogatásán is hangsúlyozta, hogy Ázsiában sokan esznek rovarokat.
Mi szól a rovar, mint élelemforrás mellett?
Fehérjében gazdag. Kisebb a karbonlábnyoma: egy kilónyi rovartest létrehozása csak 2 gramm légszennyezéssel jár, míg a szarvasmarha húsára kilónként 2,8 kilogramm üvegházgáz jut. A rovarok takarmányozása kilónként 1,7 kilogramm, míg a tehénnek 10 kilogramm kell, hogy egy kilónyi húsa “létrejöjjön”. A rovar testében lévő fehérje megtermelése 23 liter vizet igényel. A szarvasmarháknál ez 112 liter. A rovarok tenyésztése nem jár trágyaképződéssel. Nincs szükség nagy gépekre sem a takarmány learatásához (pl. széna) és a keletkező ürülék mozgatásához, ezért is kisebb az ÜHG-kibocsátás.
Svájc: szöcske, tücsök, lisztbogár
A rovarélelmiszerbizniszt az kötötte eddig gúzsba, hogy az EU nem engedélyezte a rovarok forgalmazását emberi fogyasztásra. Az unió új élelmiszerszabályozása azonban januártól már valószínűleg engedélyezi. (Valószínűleg, mivel a WEF cikke a “might” kifejezést használja, ami egy fokkal kevésbé bizonyos, mint a “may”, ami szintén eléggé a “talán” kategóriába tartozik.)
2017 májusában módosították a svájci élelmiszertörvényt, így Svájc lett az első európai ország, mely engedélyezi a rovarok árusítását emberi élelemként. A Coop élelmiszeráruházlánc egy hónappal a törvénymódosítás után rögvest piacra dobott egy egész termékskálát, amiben a lisztbogárburger és -húsgolyó is található. A Coopnak a bogármenüt az Essento nevű startup szállítja, mely támogatást kapott a Climate-KIC programtól, ami klímaváltozással kapcsolatos innovációkat segít.
A svájci törvény három rovarfajtára vonatkozik: szöcske, tücsök, lisztbogár.
Az Ikea külső innovációs laboratóriuma, a Space10 kutatói egy blogposztban elkottyantották, hogy már dolgoznak olyan rovart tartalmazó ételeken (itt is szendvicsről és húsgolyóról van szó), amik a bútoráruház éttermeiben lennének kaphatók. Több vállalkozás munkálkodik azon, hogy az állati fehérjékből, állati zsírokból, a rovarpáncélt alkotó kitinből és a fekete szúnyog által termelt komposztból takarmányt és háziállat eledelt állítsanak elő. A fekete szúnyog lárvái becslések szerint 325 millió tonnányi élelmet képesek produkálni. Hogy megértsük, milyen nagy mennyiségről van szó: a Szahara alatti Afrika élelmiszergyártása 230 millió tonnát tett ki 2012-ben.
További hírek a kategóriából
