• Rovatok
    • Hulladékgazdálkodás
    • Megújuló energia
    • Környezetvédelem
    • Finanszírozás
    • Oktatás, képzés
  • Magazin
  • Rendezvények
  • Kapcsolat
  • Rovatok
    • Hulladékgazdálkodás
    • Megújuló energia
    • Környezetvédelem
    • Finanszírozás
    • Oktatás, képzés
  • Magazin
  • Rendezvények
  • Kapcsolat

Világszerte 2300 iskolában sztrájkoltak a klímavédelemért a diákok

Klímablog 2019.05.28 14:10
Hírek » Szemléletformálás

Amióta 2018 nyarának végén Greta Thunberg kivonult az utcára tüntetni, exponenciálisan nőtt az utcákra vonuló fiatalok száma. A minap már 130 országban sztrájkoltak a diákok. Szeptemberre, az ENSZ Közgyűlés idejére minden eddiginél nagyobb megmozdulást tervez a mozgalmuk.

Ausztráliában és Új-Zélandon is utcákra vonultak a fiatalok, akik berágtak a politikusokra, amiért azok nem hajlandók hathatós lépéseket tenni az üvegházgáz-kibocsátás megfékezéséért, és törvényi erővel átalakítani a gazdaság szerkezetét és mechanizmusait – dacára annak, hogy ma már az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) is azt állítja, hogy 12 évünk maradt a klímaváltozás stabilizálására, különben olyan mértékű lesz a globális felmelegedés, hogy annak káros mellékhatásait nem tudjuk ellensúlyozni.

„A politikusok évtizedeken át tudtak a klímaváltozásról. Önként átadták a jövőnk feletti felelősséget azoknak a profitálóknak, akiknek gyors pénzért folyó hajszája veszélyezteti az egész létünket” – fogalmazott Greta Thunberg.

A Péntekek a Jövőért (Fridays for Future) mozgalom a 16 éves Greta Thunberg példamutató engedetlensége nyomán indult el, aki 2018-ban, a tanév kezdetén elkezdett tüntetni a Svéd Parlament előtt, klímavédelmet követelve a képviselőktől.

A mostani globális diáktüntetés nem az első. Március 15-én 112 országban becslések szerint másfél millió fiatal dobta be a tanórákat bojkottáló klímadurcit. Május 24-én már 130 országban 2300 iskolában sztrájkoltak a klímatudatos diákok.

Aznap Magyarországon két-három ezer ember vonult fel – diákok és felnőttek egyaránt –, csatlakozva a globális tüntetéshullámhoz. A Népszava szerint Budapesten, Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Győrben, Szekszárdon, Tatán, Karcagon és Pécsett is tüntettek a polgárok. A fővárosban a Kossuth térre vonultak a tüntetők.

A sztrájkok eddig javarészt Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában összpontosultak. De Mexikóban és a Dél-afrikai Köztársaságban is megmozdultak a fiatalok, s egy több tucat más országban is tartottak kisebb demonstrációkat. A szervezők előzetesen úgy kalkulálták, hogy nagyjából egymillió résztvevő vonul az utcákra. Aktivisták szerint ez volt a történelem eddigi legnagyobb klímaváltozással kapcsolatos tüntetéssorozata.

Az egész decemberben indult egy kis baráti körből, és hamarosan már 8000 diák tüntetett Frankfurtban.

Ez a klímadurci nem megy el, marad

Az Extinction Rebellion (Kihalás Lázadás) mozgalom demonstrációi Londonban bénították meg a város forgalmas pontjait heteken át. Az egyetlen fősodorbeli celeb, aki kiállt a tüntetők mellett és beszédet mondott, Emma Thompson volt.

Amerikában Jay Inslee, Washington állam kormányzója szolidarított a tüntetőkkel, és leült velük beszélgetni a seattle-i utcán.

A tüntetéseken egészen fiatalok – tíz év alatti nebulók – is megfordulnak. Az ausztráliai tüntetésen a Reuters megszólaltatott résztvevőket. Volt, aki az új szénbányák nyitásának betiltását követelte egy transzparensen, többen azt hangsúlyozták, hogy az ausztrál kormány 2030-ra követelje meg, hogy teljes mértékben megújuló energiákkal működjön az ország, és volt olyan is, aki azért aggódott, mert a forróság által keletkező bozóttüzek miatt állatfajok halnak ki. (Ausztrália nemrég vészelte át a legmelegebb nyarat, amit a meteorológiai adatok történetében valaha mértek.)

A frankfurti tüntetők célja, hogy az Európai Központi Banknál is tüntessenek, amiért az nem tesz eleget a fosszilis energiahordozókon alapuló iparágak megfékezéséért. Arra, hogy az elégedetlenkedő fiatal generáció kipécézte az EKB-t, a bank vezetése úgy reagált, hogy elsődleges küldetésük az infláció megfékezése, nem pedig egyes szektorok favorizálása a többi felett.

Május 2-án a brit kormány, május 10-én Írország Parlamentje rendelt el „klímavészhelyzetet”, hogy felgyorsítsa a klímavédelmi intézkedések bevezetését. Az angol parlament egyik bizottsága azt tanácsolta, a Parlament írja elő kötelező érvényű célként, hogy 2050-re az Egyesült Királyság nemzetgazdaságát zérókibocsátásúvá alakítsák.

Angela Merkel is úgy nyilatkozott, hogy a fiatalok tüntetéseinek hatására látta be, neki is támogatnia kell, hogy EU-s szinten 2050-re kötelező legyen a tagállamok zérókibocsátású gazdasági működése.

A hangját hallató klímageneráció szeptember 20-ra minden eddiginél nagyobb dzsemborit szeretne összetrombitálni globális szinten. Akkor tartják ugyanis az ENSZ Közgyűlését New Yorkban, ahol az ENSZ-főtitkár António Guterres egyúttal összehívja a Nemzetközi Klímacsúcsot.

A 16 éves Greta Thunberg azt szeretné, ha a felnőttek is csatlakoznának majd az utcai megmozdulásokhoz.

2018-ban ismét rekordot döntött a globális üvegházgáz-kibocsátás. Egy új kutatás szerint a légkör szén-dioxid koncentrációja nemcsak a modern korban nem látott magas szintet ért el, hanem „valószínűleg” az elmúlt 3 millió évben sem volt ilyen magas.


Forrás: Reuters|kép: Pixabay.com

  • Megosztás a Facebookon

További hírek a kategóriából
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált...
Közzétéve 2016.08.15 11:13
Több százezer forintot dobunk ki a szemétbe
Közzétéve 2016.09.14 11:46
Ötödik éve a hulladékcsökkentésért
Közzétéve 2016.09.16 11:50
  • Rovatok

    • Hulladékgazdálkodás
      466
    • Megújuló energia
      402
    • Környezetvédelem
      933
    • Finanszírozás
      163
    • Szemléletformálás
      640
    • Események, rendezvények
      101
    • Termékek, szolgáltatások, szponzoráció
      26
    • Oktatás, képzés
      18
    • Pályázati felhívások
      48
    • Innováció
      15
    • Sajtóközlemények
      37
    • Hirdetések
      4
    • Vélemény
      8
    • Jövő, menő
      2
  • Aktuális lapszám

    2025. május-június
  • A Zöld Ipar (ZIP) Magazin, a hulladékgazdálkodás, a megújuló energia és a környezetvédelem szakmai folyóirataként 2011 óta hónapról hónapra beszámol a három terület szereplőit leginkább foglalkoztató hazai és külföldi aktualitásokról.

  • kapcsolat

    • Tulajdonos és felelős kiadó: Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ)

      Postacím:
      1088 Budapest, Vas u. 12. II/2.

      Elérhetőség:
      Email: [email protected] | [email protected]
      Tel: 00361 422 1428

      Médiaajánlat

      Adatkezelési tájékoztató: itt elolvashatja.

  • Aktuális lapjánló

    Olvasson bele aktuális lapunkba.


© Copyright Zöld Ipar magazin
  • Keresés megkezdéséhez nyomja le az Enter billentyűt.